Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVÖ|E 1. míg a földszinti terek gazdasági helyiségként alárendelt funkciót (raktár, istálló) kaptak. Az épülethez keleti végénél ekkor még csatlakozott egy épületrész, ám ez az 1775-ös felmérés idején már tető nélkül állt, majd később lebontották, hogy aztán később (már a 19. században) ennek helyén egy újabb toldaléképületet emeljenek, amely a feltárásokig állt. A vár és benne a palota 1783-1871 között újból püspöki (1804-től érseki) tulajdon, ám ez az épületek pusztulásának kezdetét jelentette. A püspöki, illetve később érseki központ ekkor már régóta a városban volt található, és a város főpapjai a saját, illetve a városiak és a környékbeli falvak építkezéseihez kőfejtőként engedték használni a várat, egyedül az egykori palotát nem bontatták el. A palota épülete a 19. században börtönként és magtárként funkcionált, emeletén magtárablakokkal, földszintjén a részlegesen elfala4. A püspöki palota épülete a kutatás és helyreállítás megkezdése előtt, 1957 (Kozák 1963.1. kép) >. A püspöki palota gótikus folyosója, keresztmetszete és bordáinak profilja az 1922-es felmérés alapján (Csányi 1944. l.kép) zott gótikus árkádívekkel. A század első felében - a folyamatos bontások következtében - a palota maradt az egyetlen álló építmény az addigra már csak egy fallal övezett füves domb képét nyújtó vár északi felében.18 A vár használata a 19. század utolsó harmadában változott. Jelentős része egyházi tulajdonban maradt (ekkor már történelmi emlékhelyként is igyekeztek vigyázni rá), északnyugati részén azonban 1871-től a Honvédség rendezkedett be, beleértve a palotát is, melyet a katonaság 1957-ig használt. Ez újabb, immár a katonaság igényeinek megfelelő átalakításokkal járt együtt. Ekkor kapta azt a nyílásrendszert is, amely az 1957 év végén meginduló kutatások kezdetéig meghatározta az épület összképét.19 (4.kép) Bár igazi kutatásokról a palota esetében 1957 előtt még nem beszélhetünk, de kisebb megfigyelésekre már a két világháború közötti időszakban is nyílt lehetőség. Ezek alapvetően az abban az időben még honvédségi épületként használt palota földszintjén meglévő, akkoriban is látható csúcsíves, boltozatos folyosószakaszra vonatkoztak. A folyosónak (5. kép) ugyan csak a mainál jóval rövidebb szakasza állt épen és láthatóan, de középkori eredete a kutatók számára egyértelműnek tűnt. Erre vonatkozó történeti adatok ismerete hiányában bizonytalan volt a megfigyelést végző Csányi Károly számára az eredeti, középkori funkció. Szmrecsányi Miklós történeti munkájára utalva felvetette, hogy esetleg a középkori püspöki A19. századi állapot ábrázolásaihoz lásd például: Détshy-Kozák 1964.9. és 10. képek. Détshy- Kozák 1972.26,27. és 69. képek. A palota történetének mindmáig legalaposabb összefoglalásai (melyet jelen történeti összefoglalás megírásához is alapul vettem): Détshy-Kozák 1964. 32—40. és 58-63. Détshy Kozák 1972.120-123. palota látható részletével állhatták szemben, de nem tartotta kizártnak azt sem, hogy a káptalani épületről, annak is az északi kerengőszárnyáról van szó (a káptalani épületekre vonatkozóan a pécsi példa, mint analógia alapján). Sőt, nem tartotta kizártnak azt sem, hogy a csúcsíves nyílásokban eredetileg mérműves ablakok lehettek. A folyosó korát a 15. század közepére helyezte.20 A látható folyosószakasz jelentőségére és részleteire felfigyelt Pataki Vidor is, aki 1934-es könyvében a gótikus folyosót egyértelműen Beckensloer János püspök palotaépítkezésével hozta összefüggésbe.21 Csányi Károly, mint a folyosó legkorábbi felmérője, egyben a felmérésekkel kapcsolatos megfigyelések publikálója felhívta a figyelmet arra is, hogy a kérdések tisztázásához szükséges egy jó felmérés (mely egyszerre mutatná a folyosós kaszárnyaépület és a székesegyház helyzetét), valamint további kutatásokat tartott szükségesnek, úgymint vakolatleveréses kutatás, valamint az épület udvarán ásatás.22 A Csányi Károly által szükségesnek ítélt kutatásra 1957-ig várni kellett (ő maga is tisztában volt vele, hogy amíg az épület honvédségi kezelésben van, addig nincs lehetőség a kutatásokra, feltárásokra). Apalota 1957-1963 közötti kutatása és helyreállítása A vár és a palota 1957-ben a megalakuló vármúzeum tulajdonába, inkább kezelésébe került, és a palotát az 1. számú múzeumi épületként kívánták megkutatni, helyreállítani, illetve utána kiállítás céljára berendezni. A palota történetének módszeres régészeti, építéstörténeti és levéltári kutatása a fentiekből következően döntően 1957 évvégével kezdődően, az 1963. év végével bezárólag történt meg. 20 Csányi 1944.78-79 21 Pataki 1934.10. 22 Csányi 1944. 79. A kct háború közti időszakból fennmaradt, 1922 és 1940 között készített felmérési rajzok mindazonáltal megtalálhatóak a Forster Központ Tervtárában az ún. Lux Kálmán-hagyaték rajzai között. A felmérések készítői Csányi Károly, ifj. Lantos András és Lux Kálmán voltak (plusz egy név nélküli 1925-ös rajz). Forster Központ Tervtár Lux Kálmán-hagyaték 00384,00385,00393,02074,02076,02077,02078,02079. sz. rajzok. Az említett, a felmérésekről beszámoló és a gótikus folyosóra, valamint annak történeti vonatkozásaira a figyelmet lelhívó publikáció Csányi Károly írása (Csányi 1944), mely 1944-ben jelent meg a Technika c. folyóirat hasábjain. Az igen rövid, alig másfél oldalas cikk a rövid szövegen túl tartalmazza a gótikus folyosó akkori állapotának felmérési rajzát (melyet jelen írás képanyagában szintén megtalálható ( lásd: 5. kép), valamint a folyosó boltozatának záróköveit ábrázoló rajzokat is. 54
