Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában
H. SZILASI AGOTA Az 1937— 1938-as egri várásatások során a székesegyház alapfalaitól északra feltárt falmaradványokat, melyeket akkor a Szent István-kápolnával azonosítottak, Kozák ezen írásában a Szűz Mária-prépostság maradványaiként írta le. (lásd a kötet 51. oldalán található váralaprajz negyedik objektuma - szerk.) A több rétegben egymásra épült alapfal-fragmentumokból feltételezte, hogy megőrizve a Szent István-prépostság kápolnájának maradványait - melyet Péter püspök egy 1436. január 13-i oklevelében szintén megújított - a két újjászervezett ősi prépostságnak ugyan az a sokszögzáródású, hálóboltozatos gótikus építmény adott helyet. Szintén Zsigmond-kori építkezésekhez - jelesül a huszita hadjáratokhoz - köti annak a körtoronynak az építését, melynek feltárásakor az említett festett szobortöredék előkerült. „A torony később eljalazott belső terének a jelenlegfolyó helyreállítást megelőző kibontásakor előkerült festett szobor-töredék talán éppen a Szűz Mána-prépostság szobrászati emléke. Feltehető, hogy a lebontott kápolnának a nyugati várfal vastagításánálfelhasznált köveivel együtt került befalazásra. "I2 13 A szobor kései megtalálása (1986) utáni budapesti bemutatása (1987) keltezésének behatárolását egyre szélesebb kontextusba helyezve kísérelte meg. Az egri gótikus faragott leletanyagban, melyben elsősorban építészeti elemek, ablakkeretek és mérművek, oszloptöredékek és olykor pompázatos oszlopfejezetek találhatók," figuralitásában szinte társtalan.12 13 14 15 16 * * Ezért korának és egykori helyének, betöltött szerepének meghatározása nem könnyű vállalkozás. Mégis egyedisége, de szépsége is néhány kutatót arra késztetett, hogy titkát igyekezzen megfejteni. Bemutatkozás Egerben A vármúzeum igazgatóságának kérésére a gótikus palota földszinti kiállító termében 1988. október 24-én nyílt meg1' az az időszaki kiállítás, mely a vár régészeti feltárásának megelőző harminc évét, az előkerült építészeti részleteket, restaurált töredékeket, az értékelt leletanyagot mutatta be.16 * * A kiállítás koncepcióját összeállító 3. A szobortöredék az 1986-os megtalálásakor (fotó: Kárpáti János) 4. A szobor az 1988-as egri kiállításon (fotó: Lónyainé Nagy Éva) és a múzeum évkönyvében1 ezt bemutató Kozák Károly a következőket írta: „A második terembe lépve, azonnal szemünkbe tűnik a bejárattal szemben egy gótikus, festett kőszobor, gazdag redőzetű ruhában. Lábánál, egy négykézláb térdelő, oldalán fegyvert viselő alak látható, hátára ráomlik a női szent ruhájának szegélye. (Sajnos, mindkét alaknak feje hiányzik.) Az arannyal, kékkel és pirossal festett szobor a Dobó-bástya és a nyugati várfal csatlakozási pontján feltárt és helyreállított körtorony belső terét kitöltő elfalazásból került elő annak kibontása során."1 Az időszakos kiállításon bemutatásra szánt szobor töredékeinek összekeresése, összeragasztása és ideiglenes, kismértékű kiegészítése a nagyobb habarcsrészek letisztítása után, lehetővé tette a szobor első vizsgálatát. A kiállítás lebontása után sor került a Dobó István Vármúzeumban az első, szűk körű szakmai megbeszélésre a szobor további restaurálásával kapcsolatban. " A kapcsolódó 40-es jegyzetből megtudhatjuk, hogy a kiállítás idejére Kozák István restaurálta s egészítette ki a szobrot.19 A megtartott szakmai megbeszélést20 a megbízott igazgató, Petercsák Tivadar vezette, melyen a múzeum szakemberei, a restaurátor és a feltáró régész mellett részt vett Lóvéi Pál21 művészettörténész (OMF - Országos Műemléki Felügyelőség). Nagy Emese22 a szobrot Budapesten tekintette meg a kiállítás lebontása után, véleményét írásban küldte meg a múzeumnak. Szakáll Ernő2' kőszobrász-restaurátor művész betegsége miatt nem tumert ott tervezték létrehozni a vár történetét bemutató állandó kiállítás teremsorait. 17 Kozák 1989-1990.349. 18 A tömedékanyag kibontása közben kézi fúrót is használtak, mely, mint az első jegyzetben már írtuk, sajnos éppen átment a szobron, szétroncsolva a figura bal oldalát. A restaurálás alkalmával ezt a sérülést nem korrigálta egyik restaurátor sem. 19 Itt a több darabba tört szobor részeinek összeragasztása volt a feladat. Ezen kívül a nagyobb telületü, de nem mély hiányok kiegészítése - mely meszes-gipszes anyaggal történt - a formai értelmezés érdekében. A ragasztóanyag ekkor va lószínüleg poliészter alapú volt - Módy Péter 1999-2000- es restaurálási feljegyzései szerint. 20 Kárpáti János visszaemlékezése szerinat „...a szobor színei ekkor még erősek voltak, mindenki felvillanyozódott a rendkívüli lelettől..: 21 Lóvéi Pál (Budapest, 1955) művészettörténész. Kutatási területei: középkori szobrászat- és építészettörténet, műemlékvédelem. 22 Nagy Emese (Debrecen, 1926 - Budapest, 2008) Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának vezetője, régész. Az építészeti emlékek régészeti és történeti vonatkozásait, valamint a középkori építészet és köfaragás technikai és munkaszervezeti kérdéseit kutatta. A Budavári palota kutatásaiban is részt vett, 1955-ben „Zsigmond király budavári Friss palotája címmel jelentetett meg tanulmányt a Budapest Régiségei 16. kötetének hasábjain. Egyik ló szervezője volt a Budapesti Történeti Múzeum MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjával közösen, 1987. május 29. és szeptember 8. között a Budavári palotában rendezett, méltán nagy sikerű - a szakmában csak Zsigmond kiállításként emlegetett - Művészet Zsigmond király korában című kiállításnak. Katalógusát máig alapműként használja a magyar középkorral foglalkozók széles tábora. ( http: / / epa.oszk.hu/02000/02007/00044/pdf/EPA2007_bp_regisegei_40_2007_ 007- 011.pdf) 23 Szakáll Ernő (Sopron, 1913. - Sopron, 2002.) restaurátor, szobrász. A magyar műemlékvédelem egyedülálló egyénisége. 1970-ben megszervezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán a szobrász-restaurátorképzést. 1970-78 között főiskolai docens. 1970-től az MTA Műemlékvédelmi Bizottságának tagja. 1974-76 között feladata a Budavári gótikus szoborlelet restaurálása. Pályáját a budavári szobrok feltámasztása tetőzte be. (http-.//artportal.hu/lexikon/muveszek/ szakal_erno/) 12 Kozák 1987.300. 13 Kozák-Sedlmayr 1987. Az egri vár középkori kőtárának újrarendezése során a román kori ( 1983) és a gótikus kőemlékek (1984) igen értékes része került bemutatásra. Az anyag az egri érseki Líceum lapidáriuma és az 1920-as 30-as évek ásatási leletei, valamint az 1957 óta folyamatosan zajlott régészeti kutatások során előkerült nagyszámú és érdekes kőemlékékből lett kiválogatva Kozák Károly és Sedlmayr János vezetésével. 14 Kárpáti 2010.99-100. A várásatások során, szintén a 16. századi rétegekből előkerült, Mózes és Illés próféta nevét tartalmazó mondatszalaggal díszített, arcot formáló faragványok lehetnek még kivételek, melyek a Dörögdi II. Miklós püspök idején épült 14. századi székesegyház körítő kápolnáinak boltozatindító konzolkövei lehettek. 15 A kiállítás 1989 márciusáig tartott nyitva. 16 Akét világháború közötti hosszabb, folyamatos feltárásokat a második világháború eseményei félbeszakították, majd azt követően a Setét-kapu és a K-i várfal helyreállításaival kapcsolatos rövidebb kutatási periódus után 1957-ben kezdtek hozzá a Püspöki palota és környezete (Föld-és Tomlöc-bástya valamint az É-i falszoros) kutatásaihoz és helyreállításához, Kozák Károly vezetésével. A palota helyreállítása nem csak történeti értéke miatt volt fontos, hanem azért is, 39
