Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. 2. Alsó-rajnai mester: Jézus születése. Madonna a gyermek Jézussal és öt női szenttel, 15. század vége (fotó: Lónyainé Nagy Éva) rejöttének okait és körülményeit értelmezni - a magyar udvari és egyházi arisztokrácia műveltségét, kultúráját európai viszonyrendszerbe helyezni. Az egykori királyi székhelyet is magában foglaló múzeumban megrendezett kiállítás egyfajta rehabilitációját hozta a Túróczy János krónikájára (1488) építő történettudomány által korábban negatív fényben feltüntetett uralkodónak és korának. Hangsúlyozta, hogy a középkorból kivezető, modern államszervezés magvát magában rejtő, európai viszonylatban is kiemelhető időszak elsőrangú művészeti emlékeket hagyott hátra, mely kor a művészettörténetbe internacionális vagy késő gótika (Közép-Európában lágy vagy szép stílus) néven vonult be. A magyar művészettörténet-írásban az 1930-as években kibontakozó Zsigmond-kori művészet fogalmát megerősítve a kiállítás egy olyan városi művészetet írt körül, amely a királyi és főúri-főpapi udvarok megrendelésére a céh vagy a piac korlátáit meghaladó, művészi szabadsággal dolgozó mesteremberek produkciójává kezdett válni.7 8 * A katalógus Sz. 34. tételeként a következő olvasható: „Szobortöredék Egerből. Homokkő. Az egri várszékesegyházból, másodlagos lelőhely. Eger, Dobó István Vármúzeum kőtára. 15. század első harmada. Álló alak töredéke: ívelt, profilozott szegélyű, szélén egykor rozettákkal díszített posztamensen álló figura maradványa. Nem maradt meg teljes szélességében; a töredéken csak a hosszú drapéria alól kinyúló jobb lábfej, illetve a lehulló ruha látható. Ennekformái a késői lágy stílusra (pl. a budai szobroké ra) utalnak. A töredék stiláris következtetések levonására nem alkalmas; egymagában is az egri püspöki székhely eddig alig sejthető magasabb művészi igényeinek tanúja. (ME)"* Most nem tisztünk a fenti, „eddig alig sejthető magasabb művészi igényeinek" állítás cáfolata, egészen Pyrker érsek kultuszt építő koráig ( 1830-as 40-es évek), majd a 19. századi kutatókig, jelesül Ipolyi Arnoldig (1865) és Henszlmann Imréig, illetve az 1920-as 30-as évek feltárási munkálatáig (Pataki Vidor, Pálosi Ervin) visszanyúlóan bizonygatni, hogy a várszékesegyház nagyszerűsége úgy a régészet, mint a levéltári kutatás számára egyre inkább ismertté vált. Ám fontos annak megállapítása, hogy a szobor megtalálása után egy évvel sem létrejöttének körülményei, sem ikonográfiája igazából nem volt még megkutatva. A katalógus a szobortöredéket fotón nem is mutatja be, melyből arra következtethetünk, hogy nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, s megjelenésében sem rendelkezett akkor kellő esztétikai kvalitással. A tanulmánykötet azonban közli Kozák Károly írását, mely a Zsigmond-kor egri emlékeiről ad számot.10 írásában kiemeli, hogy a Zsigmond-kor legkiemelkedőbb szakasza Rozgonyi Péter (1425-1438) püspök idejére tehető, aki újjáalapította a tatárjárás idején elpusztult Boldogságos Szűz Mária-prépostságot, melyhez 1428. december 18-án V Márton pápa segítségét kérte. A Zsigmondtól kapott kegyúri jog és birtokadomány alapján pedig a prépostságot négy káplánnal és az ünnepélyes szentmise tartására elegendő klerikussal látta el. A tulajdonképpeni alapító okirat 1430. április 5-ére keltezett, s a Heves Megyei Levéltár őrzi.11 7 Beke-Marosi-Wehli 1987. 8 Kernyi én. (2006) 9-11. Beszélgetés Marosi Ernővel a 2006-os Sigismundus Rex et Imperator c. kiállítás kapcsán, melyben visszaemlékezik az 1987-es kiállításra 9 Marosi Ernő katalógustétele: Beke-Marosi-Wehli 1987.274. 10 Kozák 1987.297-300. Kozák tanulmánya sajnos hivatkozásokat nem tartalmaz. 11 MNL HML Me 815. vő: Nagy 2000.48. 38
