Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fodor László: Az egri várban feltárt 10-11. századi rotunda környezete, kutatása és analógiái
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES )OVO|E 1. megyében másutt is. Az Abasáron felárt talán azért is érdekes lehet számunkra, mivel I. Istvánt követő második királyunk, Aba Sámuel kiemelt birtoktesteként tartjuk számon a települést, és a hagyomány szerint véglegesen az általa alapított sári bencés apátság templomába temették el. Hogy szorosan a témánk közelében maradjak elmondható, hogy az Abasáron feltárt tálmaradványok is több korszak építményrészei. A legkésőbbi funkcionálási időszaka, amit egymásra építése alapján határoztunk meg a 14-15. századra tehető. A legkorábbi, az a centrális körépítmény, amelyet az 1960-as években a művelődési-ház előtti udvar keleti felében dokumentáltak.8 19 (7. a-b. kép) Szerkezeténél fogva ez is beletartozik a magyarországi korai keresztényegyházak (rotundák) körébe.20 Azonban mérete, falszerkezete, körülötte lévő építményei, területpozícionált helyzete, temetkezései, és nem különben alapítója alapján a teljes épületegyüttes magasabb besorolással is felruházható. 7. a. Abasári rotunda (fotó: Fodor László) 7. b. Alaprajz a feltárt abasári rotundáról (rajz: Fodor László) Az abasári Bolt-tetőn megtalált és vizsgált romokat - a konzulens kutatók egybehangzó megerősítésével - az ott feltárt, valamint az épületrészek és betonfelület alatt még nyugvó építménymaradványokat Aba 19 Abasáron az első Bolt-tetői leletmentéseket, kutatásokat Galván Károly, az egri múzeum régésze kezdte el, majd Nagy Árpáddal együtt folytattuk 1971-ben, majd 2008-ban már jómagam irányításával az Eszterházy Károly Főiskola diákjaival, a helyi Aba Sámuel Alapítvány, valamint a helyi Községi Önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával folytattuk. 20 Gervers-Molnár 1972. Sámuel - ellentmondásos uralkodói politikát folytató királyunk - egyik fontos fejedelmi központjának, és az általa alapított kolostor maradványainak tekinthetjük. A feltételezés adott, így már csak egy szerencsés kutatói lépés kell ahhoz, hogy krónikák alapján véleményezhetően a temetkezési helye ott legyen. Végezetül megjegyezzük, hogy abban az időben még Magyarországon nem szükséges nagy épületegyüttesekkel, netán föltétlenül várral számolnunk egy ilyen központnál.21 Eger városában talált korai centrális építmények A másik két kutatási analógia városunkból ismert, amelyben egyiket az 1980-as évek közepén volt szerencsém kutatni. A Ferences templomban végzett kutatómunkát és az eredmények jó részét, a ferencesek akkori plébánosának, Valluch István kanonok Úrnak, egykori egyházmegyei titkárnak és műemléki referensnek köszönhetjük, aki sajnos néhány éve már nincs közöttünk! Az általa kezdeményezett padozatcseréhez végeztünk régészeti kutatásokat a betöltés rétegeiben, ahol is érdekes régészeti és építéstörténeti megfigyeléseket tettünk. A megtalált építési korszakok egy részére a szerzetesi templom és kolostor Historia Domusában is találunk adatokat. Sajnos jelen dolgozatunkban erre részletesen kitérni most nincs mód, így csak vázlatosan ismertetem, elsősorban az ott megtalált centrális épületszerkezet bemutatását és építéstörténeti megfigyeléseit. Fontos, hogy ez a helyszín a Kossuth Lajos utcában, a középkori Eger ún. Harangozó városrészében található - mai nevén Barátok vagy Ferencesek - Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma. Az általunk 8. A fereneces templomban megtalált egymás alatti építési periódusok rajza (rajz: Fodor László) feltárt régi objektumrészek a templom mai padozata alatt kerültek elő. Ahelyett, hogy helyreállítva, mindenki számára elérhető és látható lenne, sajnos a működtetés jelen állapotban csak alkalmi érdeklődésre ad lehetőséget. Már az itt megfigyelt rétegek felsorolása is gondolatébresztő Eger város kutatástörténetében. A mai templom padozata alatt, legfelül, terméskőfedlapos kriptalejárattal egy 18. századi dongaboltozatos kripta volt, tele korabeli városi te-21 Győrffy 1969.213-214, Bartha 1968.123-125. 32 , A rotundáTálárráépült két külső kemenés Árpád-kori tip. I putri ház maradványára (Az egyikben egy fenékbélyeges ép cserépedény is volt.)
