Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fodor László: Az egri várban feltárt 10-11. századi rotunda környezete, kutatása és analógiái
FODOR LASZLO metkezésekkel, az ismétlődő árvizek miatt szétszóródott emberi csontmaradványokkal. Ez alatt néhány, a barokk templom oldalfalához érő törökkori építményrészre bontottunk rá és dokumentáltuk azokat. A betöltési rétegekben 17-18. századi cserepek és egy szürke anyagú mázatlan kenyérsütő henger is előkerült.22 23 A barokk kripta össze-vissza keveredett temetkezési maradványait a restaurátorok a múzeumba szállították. A török építménymaradványok és a korabeli betöltés alatt előkerült egy poligonális szentélyű, viszonylag kisméretű templom, a dokumentálható alapfalszerkezet maradványaival és oltármaradványával együtt. Tájolása nem pontosan Ny-K-i irányú volt, attól délre kissé eltért. Ezen templommaradványok a 14-15. századra datálhatok.22 23 24 25 A barokk, török és gótikus fal alatt egy centrális építmény alapfalinak részleteit tártunk fel, amelynek ugyan voltak hiányos részei, de jól mérhető és szerkeszthető állapotában tudtuk dokumentálni. Ez a 11. század végi, több karéj tagozatos, un. Karnel-típusba sorolható. Az elkülöníthető időrendiségnek ezzel a ferences templom alsóbb rétegeiben még nincsen vége, ugyanis all. századvégi több karéjos centrális építmény alatt két, Árpád-kori külső kemencés lakóház maradványát is megtaláltuk, melyre a centrális építmény falazata ráépült.24 Ezen egykori 11. századinál korábbi lakófelületet ugyancsak dokumentáltuk. Az egyik ilyen külsőkemencés putriház kemencéjében egy kisméretű fenékbélyeges ép sárgásbarna, bekarcolt mintás edény is előkerült.25 (8. kép) Tehát röviden sommázva az itt megfigyelt periódusokat, a mai járófelülettől mintegy 170-180 cm mélyen volt a 10-11. századi egykori járófelület.26 A Valide-szultána török kori fürdőtől nyomon követve a város egykori betöltési rétegeit, régészetileg bizonyítható, hogy a mai belvárosi területen a korai (11-13. század) időktől általában mindenhol 150-180 cm feltöltődés található. jóval korábbi. Egy ilyen szerkezet három, de inkább négykaréjos építmény része lehetett, amelyet később eredeti helyén a 18. század elején kápolnává alakítottak át. Természetesen a barokk kápolna szentélyfalának szerkezetén túl a korai építést igazolóan ismert, hogy valahol az igen korai 12-13. században, itt állt Almagyar falu, önálló heti vásártartási joggal felruházva. Ennek a közvetlenül Eger mellett lévő településnek volt temploma is, mely mint tudjuk, Szent László tiszteletére volt szentelve. Mivel a Rókus-kápolna megmaradt szentélye beleillik a 12-13. századi több karéjos karnel-tipusba, így kézenfekvőnek látszik, hogy a dombon ma álló barokk temető-kápolna magába foglalja az egykori falu Szent László templomát, vagy legalábbis annak szentélyrészét. Köré a 18. században kriptaépítmény is készült.2 (9-10. kép) Végezetül a hazai és nemzetközi kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy a centrális forma ugyan a 10—11. században többíelé elterjedt, de azoknál adott esetben bizonyos helyi építési hagyományok is megfigyelhetők. Igazán az egri és abasári, de főképp az egri várbéli keresztelőegyház között annyi a kapcsolat, hogy nagyjából egy időben készültek és egyforma feladatot töltöttek be. A különbség talán az a két helyszín között, hogy míg Abasár korai főúri, nemzetségfői majd királyi udvari központ volt all. században, addig Eger ugyanezen időben országunk egyik korai püspöki székhelyeink egyike.28 Ezért talán nem lehet véletlen, hogy a magyar államalapításunk idején a centrális megjelenésű keresztény kápolna forma igen rövid idő alatt általánossá válik az ország számos helyén, mint pl. Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár, Győr, Eger, Oskü, Kisszombor, Kisnána, míg felvidéken Nyitra, Sárospatak stb. Nem beszélve Erdély, vagy a Délvidék számos ilyen építési jellegű egyházairól.29 9 10. Az egri Rókus-kápolna (fotó: Szinok Gábor) A korai centrális épületre vonatkozó következő egri emlékünk a közismert Rókus-kápolna építménye. Sajnos, itt behatóbb régészeti vizsgálatok, kutatások sohasem voltak, de a 18. századi kápolna hármas szentélyének formajegyei és szerkezeti megjelenése alapján a szakember számára jól látható, hogy a kápolna nem tipikus barokk kori építésű, hanem attól 22 Van ismert anlógia a DIV néprajzi gyűjteményben a felvidékről, Gömörből. Radeczky Vilmos anyagában egy ugyanolyan zöld mázas kenyérsütő van. (?) 23 Kovács 1965.84. 24 Méri 1952.23-24. 25 Méri 1952. Lásd uo. példák a külsőkemencés putriházra. Szabó 1975.20-29. 26 A mai padozatszint alatt megtalált 180 cm mélyen fekvő réteg az akkori időben a felszínt jelentette. Egyfajta kis lakósziget lehetett egykor a hévizes vizenyős, mocsaras területek egyik kis védelmi kiemelkedésén. Fodor 2002.395. 27 A 18. századi német kereskedők és iparosok temetkező helye. Értékes feliratos sírkövei voltak. A kripta, amelyből korabeli viseletek kerültek elő, az Eger melletti önálló vársártartási joggal bíró települést, az ún. Amagyart jelzik. Csak a védőszent elnevezés a pestiseseké (Szent Rozália és Szent Rókus), hiszen ismert, hogy a pestiseseket a Telekessy utca és Sóház utca közötti kijelölt temetőrészbe temették. 28 Henszlmann 1876., Balássy-Szederkényi 1890-1897. II. 74-76., Mályusz 1971. 24., 32. 29 Kozák 1984. 107-128. Kozák Károly véleményét helytállónak fogadhatjuk el, amikor is az egri várbeli korai keresztelőegyházat az azonosság szempontjából leginkább gyulavehérvári székesegyház DK-i sarokszögleténél lévő kápolnában feltárt rotundával hasonlatosnak tudjuk. Ugyanezt állapította meg kutatási előzményei ismeretében Entz Géza is. A helyszínen járva magam is tapasztaltam bizonyos szerkezeti hasonlatosságot az egri várbeli rotunda és a gyulafehérvári építési helyzetében. Entz Géza 1958.44., Csemegi 1960.323., Gervers-Molnár 1972.1-51., Kovács 1967.44. (Egy periférikus Heves megyei terület, Mezőtárkány példájával.)
