Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fodor László: Az egri várban feltárt 10-11. századi rotunda környezete, kutatása és analógiái
FODOR LÁSZLÓ mentálták.16 A már akkor is üres sírépítményt megrepedt, kopott, egyszerű, diszkeden mésztufa fedőlap borította, továbbá a sírhely nyugati felében egykori halottjának egy kő fej támaszt helyeztek el, amely vélhetően eredeti helyén (Ny-i vége) feküdt. (Azt itt meg kell jegyeznünk, hogy fejtámaszos sírépítményt országosan csak néhány helyről ismerünk: Győr, Eger, Kalocsa, Gyulafehérvár). látogatható rotunda szerkezeti részletei ismeretében kijelenthetjük, hogy a 10-11. századi hazai centrális építményeink sorába tartozik, s ezzel mindez ideig az egri vár legkorábbi építménye. A körülötte feltárt temető kora és annak leletei is igazolják, hogy Egerben a Szent István alapította püspökség korai és meghatározó emléke. Adatok vannak arra, hogy Eger és annak szűkebb és tágabb környezete a keresztény hit elterjedésében egykor az 6. A rotunda a szentéllyel a feltárás után (fotó: Fodor László) Az általunk végzett rotunda-kutatás legfontosabb eredményeinek összegzése Az 1999—2000-ben végzett ásatásunk eredményeként teljességgel megkutattuk a közel 7 méter átmérőjű körépítményt, az un. rotundát. Az épület közepén, padlószintnél, a már említett Ny-K-i tájolású, kőpakolásos sír felső harmadánál, körben, kis felületen ugyan, de 12-15 cm vastag döngölt agyagpadlót találtunk. Hasonló, ilyen padozatrész volt még a déli íves rotundafal belső oldala mellett. Ez, a mindösszesen fél négyzetméternyi tömörebb agyagos felület láthatóan megegyező vonalban feküdt. Ez alatt 40-60 cm-re már az egyenetlen felületű, a vár kőzetanyagát jelentő darázskő-felület következett, így az agyagos részt eredeti járófelületnek tekintettük. Hogy a döngölt padlón volt-e más burkolatfedés, netán rakott tégla vagy valamiféle kőpadozat, erre semmi lenyomat, nyom vagy maradvány, egyéb bizonyító adat nem volt és nem ismert. így mi ezt az agyagfelületet tekintettük a rotunda egykori járófelületének, és ehhez készült el végül a tervező általi mai padlószint is. A már helyreállított és fentebb említett gótikus profiltagozatos K4-es falszerkezeténél, pontosabban annak ide eső alapfalába, belefutott a rotunda nyugati zárása. Statikai okok és szűkös kutatási keretünk miatt ezt a részt semmiképpen sem bonthattuk meg. így a centrális építmény-szerkezet nyugati záródási kérdését ott, akkor nem tudtuk tisztázni mi sem, de voltak olyan alapfalstruktúra részek (textúra-változások), amelyek alapján a hosszépületbe való csatlakozás szinte bizonyosnak vehető, nem beszélve arról, hogy ott, vélhetően a hosszházból, bejárat is vezethetett a rotundába. Az egri várban álló korai püspöki központunk Szent János székesegyháza megmaradt templomromjának déli területén az általunk feltárt és ma 16 Kozák 1989-1990. 324-349, 335, 340. 12. kép. A tanulmány összefoglalása volt az akkori K5-ÖS kutatásnak. ország fontos területe lehetett. Az egri mésztufa magaslaton a keresztényi hittérítés fontos tartozékaként megépült a kerek templom, amely a korai időkben elsősorban mint keresztelőegyház funkcionálhatott. Ehhez csak megjegyezni kívánjuk, hogy az utóbbi években folytatott keresztelőegyházak vizsgálataiból, vonatkozó analógiákból kiviláglik, hogy az a nagyméretű forrásmészkőből készült kőmozsár, amelyet utolsó felhasználásából lőporőrlőként ismerünk, eredendően talán a keresztelőegyházban keresztelőkút, medence szerepét töltötte be, vagyis feltételezéseink szerint leginkább is annak készült.17 (lásd: 130. oldal fotója - szerk.) Felmerült az a feltételezés is, hogy az ott megtalált kiemelt sírhely talán (Szent Gellért idejében) Buldus egri mártír püspök temetkezési helye volt, de ezt adatok hiányában sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk.18 A feltárás és dokumentálás munkálatai után Cséfalvay Gyulának, a vári munkák akkori építészének tervei alapján - formáját illetően építészetileg talán kissé rendhagyó - tetőszerkezet került az építmény fölé. Örülnünk kell azonban annak, hogy ezzel e korai körépítmény kutatható volt, fedél került fölé és legfőképpen bemutathatóvá vált. Ma, idegenforgalmi látogathatósága mellett családi rendezvények (pl. esküvők) lebonyolítására is használják. A várban feltárt körtemplomhoz hasonló közeli példák Hasonló korú centrális szerkezetű templomot sikerült feltárnom és dokumentálnom Egerben, a ferences templom legkorábbi rétegében, de a 17 A kőmozsár valamikor a Gergely-bástya emeleti kaszárnya terme lelett volt, az ún. Szent Sírkápolna tetején. Alapjában véve nem foglalkoztak a szerepével, inkább a látványán keresztül került a köztudatba, mint lőporőrlő. Szerintem alkalmatlan bármilyen őrlő jellegű feladatra. Mint egyszerű keresztelőmedence viszont számos hasonló példáját találjuk publikációkban és az interneten is. 18 Sugár 1984.19-34. 31
