Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete
KÁRPÁTI JÁNOS a kútház körüli török építmények romjaival, közöttük egy hatalmas török sátor helyének eredeti bemutatásával kívánta a látványt bővíteni. A terület déli felében, a D-i felső várfal mellett, egy 15. századi építménnyel, a Hippolito d’Este kapu őrházával, alul fegyvertárával, és külső fütő-házával egy újabb turisztikai látvánnyal szándékozta a területet bekapcsolni a várséta útvonalába. Az új részekben gyermekfoglalkozások is tarthatók a Motívum Építésziroda tervei szerint. Törökkert néven ismert, török kapuvédőmű, 17. század Helyreállítási terv: Hoór Kálmán építész, Tóth Vilmos építész, Motívum Építésziroda, és Fodor László statikus A barbakán a harmadik legrosszabb állagú objektum, melyet szerettünk volna megmenteni. Ezen a területen már korábban, 1552-után is volt egy sorozatos várfalomlás, amelyet Baldigara 1568-tól 1580-ig várfalvastagításokkal, aláfalazásokkal végig megerősített. Később 1803-1806 között, az újabb várfalomlások alkalmával e helyet Sartory József megerősítette, hogy a további várfalleomlásokat megakadályozza. 1989-ben ismét volt egy várfalmozgás a külső vár gótikus várfala DK-i sarkánál, közvetlenül a Törökkert fölötti Baldigara-féle várfal saroknál, melyet Fodor László statikus rendkívül körültekintően állított meg. A bajok fő forrása a geológiai mésztufa lemez hiánya, illetve mélybenyomulása a területen, így a 15. századi várfalak lába előtt már csak nagy mennyiségű agyagrétegen fekszik a DK-i fülesbástya D-i fala Baldigara korából (1572-1580). Az 1596-os második török ostrom idején török aknarobbanás következtében az alsó, déli várkapu mellett, a 38-40 m hosszan ledőlő fülesbástya déli falának szakasza a várat elfoglaló törököknek is nagy problémát jelentett, ugyanis a vár e helyen védtelenné vált. A déli főkapu mellett keletkezett hatalmas várfalhiányt gyorsan pótolni kellett, így készült el jellegzetes lőréseivel a török kapuvédő barbakán. Ez az építmény tehát már csak egy agyagdombon fekszik, vagyis nem teljesen stabil. A várfalmozgások tehát időről időre veszélyeztetik e térséget. A hiba elhárítására, a várfalmozgások végleges megállítására készült el a Motívum terve Fodor László statikus javaslatai alapján. A török kapuvédő bástya török kori keleti védőfalában három elfalazott török kori lőrés is található, bár kissé átalakított formában. A keleti török falat pedig kívülről hosszasan megtámasztja a déli városfal itt véletlenül megmaradt, bekötő falszakasza. A lőréseket a városfalon is meghagyták, bár az utolsót erősen befalazva találtuk meg. A terület, a kazamaták két világháború közötti feltárásától, az 1930- as évektől Törökkert vendéglő néven, egy turistákat kiszolgáló épülettel gazdagodott. Az építményt az 1960-as években be kellett zárni, mert falai megrepedeztek. Egy ideig az OMF munkásszállásnak is használta, de egyre életveszélyesebbé vált, ezért végül elbontatta. A terület azóta, 40 éve lezárt, turisták nem látogathatják. A turisztikai fejlesztés során a török kori építmény belseje egy jelentős alapfal-megerősítést kap az egykori Baldigara-fal vonalában, a további várfalmozgások megállítására. Ily módon biztonságossá válik, és a turisták e különleges török kori helyet is birtokba vehetik. Az eddig felsorolt területek évtizedek, évszázadok óta húzódó rendezetlenségükkel, rossz állapotukkal már régen infúzióm szorultak. Várfalsétány Botos Judith építész a Dobó-bástya alatti területről indítva, a nyugati várfal alatt egy várfalsétány kiépítését tervezte meg, az északi vártai mellett, az É-i laktanya-kapuig. A sétány megvalósulását követően sem az egri lakosok, sem az ide érkező turisták előtt korábban nem ismert várrészletek válnak látogathatóvá. A terv jelentősége tehát abban rejlik, hogy az újjáépített Dobó-bástya és a nyugati várfal jelentős magasságú, 19. századi részletei alatt érzékelhetővé válik az egri vár egykori védhetősége, valamint körbejárhatóvá válik a Föld-bástya helyén 1572-ben készült, kisméretű Baldigara-féle bástya. Ugyanakkor az egri várnak a látogatók előtt eddig nem ismert északi oldala: az É-i-falszoros külső fala, valamint a püspöki palota hátfalát képező püspökvári északi várfal magas tömbje további építészeti látványelemekkel gazdagítja a szemlélőt. A 19. századi laktanyakapu környezetének rendezése is hozzájárul a turisztikai élmények növeléséhez. A turisztikai fejlesztés megvalósulása a vár területének négy markáns várképi elemmel történő gyarapítását eredményezi. Közben az eredeti terv különböző javaslatok hatására többször módosult, így került bele a Szép-bástya alatti Ippolito d’Este kapu kapuőrségének háza és fegyvertára, valamint fütőháza rekonstrukciója. Az épület romszerű megvédése helyett végleges védőtetőt, térlefedést kap, így nem pusztul tovább (Floór Kálmán és Boros András építészek, Motívum Építésziroda és Fodor László statikus). Később a Varkoch-kapu kiegészítésére is készült terv (Motívum Építésziroda és Fodor László statikus) a Megyei Kormányhivatal megbízásából. A Varkoch-kapubástya tetővel ellátott, ép állapotban volt 1806-ig, rajz is maradt fenn róla. Sartory József bontatta le, félve az újabb déli várfalomlásoktól, valójában e jelentős várrészletet teljesen indokolatlanul veszítettük el. A jövőben az objektum rendkívül markáns, vonzó várképi eleme lehet, a Vitézlő Oskola hangulatos kapuőrség váltási jelenetekkel gazdagíthatja a várlátogatás élményét. Belsejében, e nevezetes történeti térben közösségi foglalkozások tarthatók. Az építmény alsó szintjének boltozatát kiegészítve, felső részén vékonyabb falazatokkal az ötszögű kapubástya tömegét vissza lehet állítani. Tetőszerkezete, a teljesen félreérthetetlen 1800-as és 1803-as fennmaradt ábrázolása és formája alapján rekonstruálható. Kapuemelő-szerkezet nem egyértelműen mutatkozik az ábrázolások és a feltárások alapján, ezért nem kívánjuk visszaállítani. Georgius Houfnaglíus 1617-es metszetén az ötszögű kaputorony négyzetesre rajzolt, mely nem hiteles (több különböző korú várkép összeaplikálásával készült). Az 1711- es Zinzendorf-féle térképen a torony felső része már a boltozatig hiányzik. HazaelHugo 1753-as rajzán a bástya ötszögű, míg az 1774-1777 közötti ábrázolások nagy része négyszögű tornyot mutat (hamis), majd az 1800-1803-as toronyábrázolások ötszögűek, melyeknél a tetőszerkezet is az. Dörgő Erzsébet, a műemlékvédelmi hatóság részéről egy étterem elhelyezésére tett javaslatot a vár területén, pontosabban a Képtár épületének alsó szintjén, amely ma már működik is, az előzetes Motívum-tervek szerint az újonnan elkészült közművek kiépítésének köszönhetően. Eközben mód nyílt egy újabb várképi elem, a vasúton túli romok bemutatására is. Az Eger-Putnok közötti vasútvonal egri vári szakaszán, a várfalakról a sínekre hulló kövek miatt a MÁV bejelentést tett, s a probléma megszüntetését kérte. A balesetelhárítási tervet Fodor László statikus indítványára az egri vár állami tulajdonosi jogait gyakorló MNVZrt. rendelte meg a Motívum Építészirodától (Hoór Kálmán építész, Boros András építész). Ebből az 1 -es számú balesetelhárítási tervből nőtt ki Hoór Kálmán javaslatára, a vasúton túli romok: a Zárkándy-bástya és Baldigara ÉK-i fülesbástyája teljes védelmét célzó 2-es számú helyreállítási ütemterv is, melyet az MNV Zrt. pénzügyileg tovább támogatott, s megvalósítása a közeljövőben már lehetséges lesz. Az évtizedek óta pusztuló falak látványa ma elszomorító, de terveink szerint a belső vár keleti Baldigara korából származó védőöve - mint hadászatilag igen fontos építészeti elem - a lehető legteljesebb mértékben megmentendő és bemutatandó értékünk: a cél a Baldigara kori DK-i íulesbástya, a keleti cortinafal és az ÉK-i fülesbástya megépítése, mely 1572-1580 között készült el. Baldigara az ÉK-i fülesbástya tervezésekor két korábbi bástyát, a Sándor-bástyát és a Zárkándy-bástyát foglalta be az új létesítménybe. A megszépült terület 23
