Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS jÖVÖ|E 1.

vonzó látványa fogadhatja a közeljövőkben itt is a vendégeket.

A Gergely-bástya külső homlokzata köveinek egyre gyorsuló mállási, eróziós folyamatainak megállítására Abkarovits András építész és Fodor László statikus készített tervet. Az Egri Építésziroda Dely György építész vezetésével pedig felkérést kapott a Püspöki palota alsó szintjén eddig működő pénzverő, numizmatikai műhely helyett egy színvonalas múzeumi bolt tervezésére. Ugyancsak lehetősége nyílt a Dobó utca 12-től a Dobó utca páros oldalán lévő általam megkutatott, ma lezárt 18. századi pincék és régebbi, a várfalak alatt húzódó, Baldigara kori kazamata folyosók helyreállítására, és a várba, egy újonnan létesített bejutási útvonal kialakítására is. így egyben a folyosók világításának felújítására, korszerűsítésére is készülhetett újabb terv (ugyanis a folyosók az utóbbi időkben részlegesen járhatatlanokká váltak).

Megnyugtató, hogy a szóban és írásban, összegző munkáimban többször említett, s a Motívum Építésziroda által is számos alkalommal jelzett, a műemléki helyreállítások leállása óta, a folyamatos karbantartási munkálatok elmaradásából eredő problémák is megoldódni látszanak. A látogatók számára bizonyos területeken balesetveszélyessé váló helyszínek hiányosságainak kiküszöbölésére Hollósy Zoltán a DIVrészéről 7 kisebbnek tűnő, de sürgős karbantartási tevékenységet igénylő célfeladat csoportot állított össze. A Motívum Építésziroda elkészítette az adott területek terveit. A valójában igen nagyméretű, és jelentős pénzügyi vonzatú, de elengedhetetlen karbantartási munkálatok gyors pótlása, a tervek engedélyeztetése után, az MNVZrt. tekintélyes anyagi támogatásával már folyamatban van.

Napjainkban a vár több pontján nagy erőkkel folynak a kivitelezési munkák, bízunk benne, minden rendben elkészül határidőre, és egy megszépült, vonzó attrakciókat kínáló egri vár fogadja rövidesen a látogatókat.

Összegezve az elmondottakat, bemutatva korról korra az erőfeszítéseket, kimondhatjuk, hogy minden időszakban volt egy maroknyi lelkes

ember, az ő fíradhatatlan kutató szenvedélyük, tervező, irányító, szervező tevékenységük, hajthatatlan elkötelezettségük eredménye, hogy az egri vár mára hivatalosan is nemzeti emlékhellyé válhatott. A kezdeti jószándékú földeltávolítási munkákat később lassan felváltotta a szakértelem, a korszerű, új régészeti módszerek térhódítása, a romok feltárás utáni szakszerű konzerválása és megőrzése.

Természetesen voltak az előremutató korszakok mellett hibás lépések is e hosszú folyamat során, de a lelkesedés, a tárgy szeretete mindig túllendítette a holtponton az egri vár ügyét, és az érték megőrzésének feladata az utókor számára mindennél erősebb belső parancs lett.

Lelkesedésünk és tenni akarásunk ma is töretlen, régészeti, építészettörténeti, történeti, hadtörténeti tudományos és ismeretterjesztő írásaink a következő nemzedék számára is követendő értéket képviselnek. A Dobó István Vármúzeum Egerben rendezett, országosan elismert vár- és hadtörténeti konferenciáinak előadásai, azok írott anyagai, mind-mind helytörténetünk alaposabb megismerését, s a hazai, valamint a nemzetközi kapcsolódási pontok megvilágítását szolgálják. Kiemelkedő jeles történészeink R. Várkonyi Ágnes, Pálffy Géza, Fodor Pál, Kelenik József, Domokos György és mások folyamatos jelenléte, mely biztosítja az előrehaladást.

Az egri vár megismertetése a mindennapokban a turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülő tárlat- és idegenvezetők vállán nyugszik. Az ő munkájuk segítésén, felkészültségük minőségén is múlik, milyen színvonalú élménnyel távozik a látogató.

Summázva egy mondatban az elhangzottakat: Az egri vár nemzeti kincsünk, melyet minden nemzedéknek óvni, védeni kötelessége!

Az egri vár légi felvétele 2010-ben. A képről leolvasható, hogy a szakemberek tevékenységével, az egri belső vár 70 %-ban már feltárt és részben konzervált falai, nagy turisztikai vonzerőt képviselnek, mely újabb látványelemekkel még tovább fejleszthető, ahogyan arra ma is törekszünk.

(fotó: Pásztor Zsolt, a Motívum Építésziroda megbízásából)

24