Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES jOVOjE 1. 2004 Az egri vár „titkos”föld alatti világa. Motívum, Eger. 2010 Az egri püspökvár. Motívum, Eger. 2014 Az egri vár ásatásainak összegzése. Kézirat.4 5 2014 Eger az Árpád-korban I. Régészeti kutatási eredmények. Kézirat.' AZ EGRI VÁR ÉS ERŐDRENDSZER TURISZTIKAI ATTRAKCIÓINAK FEJLESZTÉSE (2004-2014) A Zárkándy- és Baldigara-bástyákhoz, azaz a vasúton túli rommaradványokhoz írt régészeti összegzések A régészeti kutatások adott területekre szóló régészeti összegzéseit Fodor László (DIV) és Kárpáti János (OMF-ÁMRK-KÖH-NÖK) egymástól függetlenül végezték el. így mindkettő rendelkezésre állt a tervezés részére. Az egri Motívum Építésziroda Hoór Kálmán építész vezetésével, mely a tervek nagy részét készítette, és Fodor László statikus (FODOR és társa Kit.) szakmai összefogásának eredményeképpen indult el a vár egyes, kiemelt területeinek további rekonstrukciója, az a nagyszabású turisztikai fejlesztési program, melyet egyaránt támogatott a Heves Megyei Önkormányzat, a Dobó István Vármúzeum, majd részleges módosításokkal a vár későbbi fenntartója, Eger Város Önkormányzata. A program előzményei Az OMF egri építésvezetősége, valamint a HTÉV legutolsó részleges helyreállítási munkálatait követő másfél évtizedben rendkívül aggasztóvá vált az egri vár állapota. Az erózió munkájának következtében, a folyamatos karbantartások elmaradása miatt a falak kőanyagán és kötőanyagán az ezredforduló után már a végső pusztulás nyomai mutatkoztak. Nemzeti kincsünket, az egri vár maradványait ebből a lassú agóniával küzdő állapotból kimozdítani csak egy korszerű szemlélet térhódításával és tetemes anyagi források mozgósításával lehetett. Noha a problémákra már 1995-től folyamatosan éves munkajelentéseim is rámutattak, s a gondok a napi működésben is egyre inkább fennakadásokat okoztak, a jótékony változás lehetősége jóval később, Az Egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése ÉMOP projekt megszületésével, az Új Széchenyi Terv keretében 2004-2014 között - tervezés: Hoór Kálmán (Motívum Építésziroda), valamint Botos Judith (Cséfalvay- Botos Építésziroda) -, majd 2014-től a kivitelezési munkálatok elindulásával érkezett el. A program elemei A tervezés célja a vár három „legbetegebb" területének sürgős ellátása, ugyanakkor megújult látványelemekkel a várlátogatás élményének gazdagítása a turisztikai fejlesztési program segítségével. Ehhez először megteremtettük a legfontosabbat, a digitális geodéziai alaptérkép létrehozását. A következő lépés az egri vár új közművekkel (víz, csapadék, szennyvíz, villany stb. ) való ellátása volt, hiszen már 1973-ban a felvezető út új burkolatának elkészítésekor az ivóvízvezeték főnyomócsöve cserére szorult volna. Ez az alapterv, a köz4 Az elsősorban a Motívum Építésziroda tervezései számára készült dolgozat az egri vár területén, az 1957-1989 közötti időszakban végzett régészeti kutatások menetét időrendben és helyszínenként tárgyalja. Elemzi a feltárási területeket: a teljesen feltárt, részlegesen, vagy csak megkezdett, de be nem fejezett állapotok szerint, valamint számba veszi a feltáradan területeket is. 5 A nagyméretű munka első kötetének kiadása várhatóan 2015-16-ban valósulhat meg. művek cseréje elengedhetetlenül hozzátartozott a vár megújulásához. A munkálatok e téren mára már befejeződtek. Provizori palota Helyreállítási terv: Hoór Kálmán építész, Varga Rita építész, Motívum Építésziroda A palota 14. századi romjainak helyreállítását, és az alatta húzódó korai 13-14. századi dézsmapince rekonstrukcióját emeltük először a programba, annál is inkább, mivel a palota földszintje alatt a pinceszinten még a 80-as években egy borház részleteit tártuk fel. Alatta, a forrásvízi mésztufa lemeztömbök alatt húzódó, agyagba vágott, 200 m hosszú pincerendszert tártunk fel. A terület állapotromlásának legfőbb oka a lyukacsos szerkezetű kőzeten, a mésztufán átszivárgó felszíni vizek okozta eróziós folyamat, mely lent a dézsmapincében az agyagrétegek mállását vonta maga után. A lyukacsos szerkezetű kőzeten áthúzó, mélyből jövő, meleg, párás levegő a mésztufa alatti agyagba vágott pince oldalfalait folyamatosan együttesen pusztítja. Egy korábbi, a 17. században bekövetkező mállás helyszíne két pinceág egybeszakadását eredményezte a keleti oldalon. Több, kőből épített erős pillér támasztja alá a forrásvízí mésztufa lemezt. Napjainkban is, a tervezés óta, újabb két ág egybeszakadásának folyamatát láthatjuk. Ha így folytatódik a pusztulás, a mésztufa lemez meg fog süllyedni és a vár közepén egy nagy suvadás jön létre, mely magával húzhatja a mélybe a 4. sz. laktanyaépületet, a múzeumi 4. számú raktárépületet. Egyrészt e folyamatot, másrészt a Provizori palota maradványainak erős pusztulását is meg akartuk állítani. A palota romjai igen értékesek, egykor a provizori tisztséget betöltő Dobó István palotájaként is funkcionált. Az épület az 1776-os felmérésen még emeleti alaprajza szerint ép állapotú volt (maga Dobó az emeleten lakott). A palota Sartory József 1803-1806 közötti térképén még állt, majd a sorozatos déli várfalomlások következtében úgy döntöttek, hogy az egri vár régi épületeit lebontják. Ez a döntés sorsfordító volt a régi vár életében, többet ártott talán, mint az egész török korszak. Véleményem szerint az 1806-1840 közötti laktanyaépítés során a palota romjaira ráépült 4. sz. épületet (ma múzeumi raktár) az elbontott Provizori palota köveiből emelték. A turisztikai projekt során megújuló terület rendkívül értékes, sőt teljesen új, vonzó látványelemként jelentkezik. A turisták számára eddig ismeretlen, bemutatható részletekkel gazdagíthatja a vár képét: a pinceszinten borház, míg mélyebben a 13-14-15. századok során használt dézsmapince fogadhatja a látogatókat. Az egri egyházmegye szőlőművelésének legkorábbi fennmaradt emlékhelye tehát itt található, mely a turisztikai fejlesztés során megújulva a borkultúra bemutatásának reprezentatív helye lehet. A pályázat elnyerése óta több változtatás történt a terveken, ma úgy tűnik, sajnos az igen veszélyeztetett helyzetben lévő Provizori palota területe kikerült a programból. Szép-bástya - Ali pasa bástyája, 17. század Helyreállítási terv: Hoór Kálmán építész, Boros András építész, Motívum Építésziroda és Fodor László statikus A török védőmű romjai és környezete régóta megújulásért kiált. A várbelső közepén a török bástya romjainak évtizedek óta rendezetlen képe fogadja a látogatókat. A török bástya déli oldala már 300 éve leomlott. A helyzetet az 1711-ben hitelesített Zinzendorf-féle vári térkép már jelzi. Ezt a leomlást kívántuk megszüntetni, és a környezetét rendbe hozni úgy, hogy a Varkoch-kapun belépő turista jobbra tekintve egy egészen új várlátvánnyal szembesüljön. Rendezési tervünk a vár török kori építményeinek renoválásával, egy megszépült képet szeretne felmutatni a látogatóknak. A török bástya szerkezeti megerősítése és romszerű megjelenítése után egy, a bástyát körbefonó sétány alatt, 22
