Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete
KÁRPÁTI JANOS Az Egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése projekt készítésében. Fodor László - Kozák Károly 1972 Leletegyüttesek a román kori székesegyház környékéről In: Az Egri Múzeum Évkönyve Vili- IX. Dobó István Vármúzeum, Eger, 147-199. Fodor László 2002 Eger vár (TKM Kiskönyvtára 710.) Kisgergely Borbála (szerk.): Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Budapest. 2002 Régészeti ásatások szerepe a várkultuszban. In: AGRIA XXXVIII. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 241-254. 2003 Az egri vár északi külső falának kutatása 2002-ben. A régi középkori kiskapu körüli régészeti munka. In: AGRIA XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 225-238. 2006 Az egri vár gótikus palotája keleti oldalán végzett régészeti falkutatások, vizsgálatok 2003-ban. In: AGRIA XLII. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 519-529. 2007 Korai dézsmapince legújabb kutatási eredményei az egri várban. In: AGRIA XLIIII. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 505-513. Sugár István helytörténeti kutató, Eger történelmének népszerűsítője Az egri vár történetének alapos megismerését szorgalmazó kutatók között előkelő hely illeti meg Sugár Istvánt. Pataki Vidor egyik lelkes tanítványaként jeleskedett a latin nyelv tanulásában. Kutatói érdeklődésének homlokterében elsősorban az egri vár 1552-es első török ostroma és a hozzá fűződő események álltak. A témát széles körben népszerűsítő művei ma is elsődleges forrásai az egri várral ismerkedőknek. Levéltári munkájának eredményei, a vár régi iratainak kutatásai számos értékes adattal gyarapították tudásunkat. Publikációi megkerülhetetlenek a témával foglalkozó kutatók számára. Aktív tollforgató lévén, számos jelentős, Eger és az egri vár történetének részleteit feltáró cikket, tanulmányt hagyott maga után, melyekből most csupán néhány, alapvető írására utalhatunk. Levéltári kutatói munkásságát Szecskó Károly foglalta össze.' Sugár István 1965a Dobó István végrendelete. In: Az Egri Vár Híradója 6. Dobó István Vármúzeum, Eger, 22-24. 1965b Dobó István síremlékének története. In: Az Egri Vár Híradója 6. Dobó István Vármúzeum, Eger, 25-34. 1984 Bornemissza Gergely deák élete. (Studia Agriensia 4.) Dobó István Vármúzeum, Eger, 1984. 1991 Az egri vár históriája. Zrínyi Kiadó, Budapest. 3 3 Szecskó 2001.74-80. A szerző, Kárpáti János kutatástörténeti összegzései Az egri vár minél teljesebb körű megismerésére irányuló minden egyes kutatási lépcsőfoknak rendkívül lontos szerepe van. A megismerési folyamat egy-egy részletét célul kitűző elődök munkája, elkötelezettsége tiszteletre méltó. Eredményeik megbecsülésével, tapasztalataik beépítésével, tévedéseik helyesbítésével vezethetett az út a módszeres feltárások fénykorához, az OMF Kozák Károly által irányított régészeti kutatások kiteljesedéséhez, mely időszak résztvevőjeként, az utóbbi évtizedek szükségletei, az ásatások bizonyos történeti elemeinek visszatekintő dokumentálására, az összefüggések felmutatására, és egyes területek kutatási eredményeinek összegzésére késztettek. Fontosnak tartom, hogy az információk a szakmán kívül az érdeklődő nagyközönséghez is eljussanak. A kutatástörténet egyes részleteire világítanak rá és a kutatások eredményeinek bemutatásához kívánnak hozzájárulni az utóbbi évtizedben készült, az ismereteket szélesebb körben népszerűsítő dolgozataim. Az egri vár egyik legnagyobb vonzereje az 1552-es dicsőséget hozó várvédelem történetén túl különleges földalatti világában rejlik. Sokakat foglalkoztat, mikor és hogyan létesültek a járatok. Ezért a trilógiának tervezett, az egri várat a régészeti kutatások eredményeinek alapján bemutató kötetek első darabjának középpontjában a püspöki székhely 16. század derekának katonai objektummá formálása, majd az 1552-es török ostrom után, a 16. század második felének erődépítése során készült föld alatti védelmi rendszer kialakulásának körülményei, a régészeti adatokból e téren szerzett információk állnak. Az időben visszafelé haladva a következő kötet egy jóval korábbi, ismeretlenebb világ, az egri középkori püspökvár 13-15. századi bemutatására vállalkozik az objektív, régészeti feltárások eredményeinek támogatásával. Rendkívül fontos a legrégebbi időszak megismertetése, az Árpád-kori Eger régészeti adatainak bemutatása az egri várban végzett ásatások tükrében, mely a sorozat harmadik darabjaként most készül. A kötet az OMF egri régészeti csoportja által feltárt, az egri vár területén megkutatott templommaradványokat és a körülöttük kiásott Árpád-kori temetők szoros kapcsolatát kívánja bemutatni, s közel 1000 sír kutatásáról nyújt adatokat. Kárpáti János 1991 Az egri külső vár mérete és kiterjedése. In: Az Egri Vár Híradója 23. Dobó István Vármúzeum, Eger, 47-64. 1998 Turkish-Type Egyptian pipes from the material of the Hungarian ex cavation in Theban tomb 32. ELTE, Budapest. 21
