Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete
KÁRPÁTI JÁNOS KÁRPÁTI JÁNOS AZ EGRI VÁRÁSATÁSAINAK KUTATÁSTÖRTÉNETE A téma óriási, bővebb kifejtése köteteket tehet ki, a megadott terjedelmi keretek között elsősorban a régészeti kutatások célkitűzéseinek felvázolására, az elért eredmények felvillantására, az új ismereteket megjelenítő legfontosabb publikációk utalására van mód. A19. SZÁZAD EREDMÉNYEI Tinódi és Gárdonyi, az egri vár kultuszának megteremtői Eger várát Tinódi Lantos Sebestyén és Gárdonyi Géza tolla nyomán ismerte meg a világ. Noha munkásságukat közel fél ezredév választja el egymástól, vitathatatlan, hogy e két író hívta életre és tartotta ébren az érdeklődést a vár 1552-es, első török ostromának históriájával a dicsőséges egri védők tettei és a példásan védett vár iránt. A műveiket övező fokozott figyelem vezetett az ásatások megkezdéséhez. Tinódi Lantos Sebestyén Az egri vár viadaljáról való éneke (1553) és Egri históriának summája (1553), Varkoch Tamás idejében lőtt csaták (1548) visszaemlékezései, és ezek nyomán Gárdonyi Géza a 20. század első évében napvilágot látott Egri csillagok című regénye ( 1901 ) soha el nem feledhető emléket állít Eger hős védőinek. Pyrker János László egri érsek megállítja a vár további pusztulását Pyrker János László egri érsek kezdeményezésére kezdődhetett el a hajdan erős vár, a 19. századra már romossá vált területének első rendezése. Pyrker a hely szakralitásának erősítésére 1830 körül hét stációból álló Kálváriát készíttetett az un. Szép-bástya romjaira. Buttler János „ajándékaként” a Ruszkáról Egerbe hozatott Dobó síremlék fedlapjának méltó elhelyezésére a két várrész közötti átjáróban, a Setét-kapuban kialakíttatja a Dobó sírboltot, a várkapitány emlékhelyét. Érdemei elévülhetetlenek az egri vár kultuszhellyé válásában. Ipolyi Arnold első kutatásai 1865-ig Az 1806-1830 között elbontott vári székesegyházak helyének régészeti kutatása egy idő múlva természetes igényként merült fel. A feltárások célja elsősorban a székesegyházak területének megismerése volt. Már 1832- ben véletlenül előkerült a székesegyházak egyik pillérmaradványa, s annak felső részét kijavítva, a rommaradvány tetejére Durcsák János kanonok felhelyezteti István király szobrát. Eredmények: E pillérmaradvány felszínre kerülése indította el a gondolatot a székesegyház további feltárására, mely az 1860-as években realizálódott. Henszlmann Imre javaslatára, Center Károly a székesfehérvári régészeti kutatások sikereinek fényében szorgalmazza az egri vár ásatásainak tervszerű megkezdését. Ennek hatására Ipolyi Arnold kezdeményezése nyomán Benkó építész, Répássy László káptalani mérnök, Streimmelvöger Rudolf egri építészek vezetésével a kutatások sikeresen haladnak az egri vár területén. A későgótikus székesegyház másik pillérének, és az ENY-i kápolnák maradványainak feltárása is megtörtént. Henszlmann Imre 1864 A Székesfehérvári ásatások eredménye. Heckenast Gusztáv, Pest. Ipolyi Arnold 1865 Az egri megye Sz. János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. In: Bartakovics Emlékkönyv. Érseki Lyceum Nyomda, Eger, 93-172. Balogh János magyar királyi honvéd főhadnagy föld alatti felfedezései 1881-ig Balogh János főhadnagy, aki Egervára laktanyájában teljesített szolgálatot, a vár hadi létesítményeinek megismerése érdekében elsőként kezd föld alatti kutatásokba 1876-77-ben. Kutatásait rajzban és írásban összegzi, de könyvéből térképei hiányoznak. Eredmények: A belső vár területén korai föld alatti tévelyeket, alagutakat, ciszternát és későbbi épített folyosókat talál. Megismeri a halottak útja folyosót. Neki köszönhető többek között a várárokban lévő kőcsatorna fontosságának felismerése, a hatszögboltozatú folyosó első bejárása, a váron kívülre, pontosabban a városba levezető föld alatti folyosó felfedezése, a nagy boltozatos terem megtalálása. Balogh János 1881 Egervár története. Szolcsányi Gyula Bizománya, Eger. FELTÁRÁSOK A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Lénárt János kereskedelmi tanár kezdeményezései 1925-ben Munkálatuk célja kezdetben az Eger-Putnok vasútvonal mellett egy bástyarész kitakarítására irányult, hogy a megtisztított terület a kereskedelmi iskola diákjai, illetve cserkészcsapata otthonául szolgálhasson. E területet akkoriban tévesen Bolyky-bástyának nevezték, valójában Baldigara ÉK-i fülesbástyájáról van szó. Eredmények: Első ütemben elkezdték kihordani a falak közötti földtöltést a bástya belsejéből. Sajnos nem ismerték fel, hogy a fülesbástya falakkal körbevett földtöltés. így a fülesbástya falai, belső támpillérei, lépcsőházának falai mind felszínre kerültek, és a mai napig pusztítja azokat az erózió. A földtöltés a bástya szerves része, melyet benne kellett volna hagyni, mintsem eltávolítani. E tevékenység közben azonban felfedeztek a bástya közepén egy, a föld alatti építményekhez vezető lépcsőlejáratot, melynek eredményeként megindulhatott a föld alatti folyosók módszeres feltárása. Ide kapcsolódik, hogy Bakó Ferenc múzeumigazgató vezetésével később létrehozott Egri Vár Barátainak Köre első titkára Lénárt János volt. Lénárt János fia, Lénárt Andor jóval később publikálta apja és a cserkészcsapat tevékenységét, de már összefoglalta Pálosi Ervin, Pataki Vidor két világháború közötti feltárási munkáit is. Lénárt Andor 1976 Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához. 17
