Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES )OVO)E 1. In:Az Egri Vár Híradója 12. Dobó István Vármúzeum, Eger, 8-20. 1987 Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója. (1928-1938) In: AGRIA XXIII. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 431 -472. 1982 Az egri vár feltárásának története 19494g. (Studia Agriensis 2.) Eger. Pálosi Ervin, Pataki Vidor, Lénárt János feltárási munkálatai (1925-1938) A nagy műveltségű, neves egri tanárok törekvése egyrészt a vári székesegyház romjainak kiásására, Imre király sírjának felkutatására, másrészt a kazamaták teljes feltárására irányult. Eredmények-. A székesegyházak nagy részének ásatási munkálatait kezdetben Pálosi Ervin jogakadémiai tanár vezette, néhol 5 m-es földtöltéseket eltávolítva a falmaradványokról. Pálosi 1925-től a föld alatti folyosók feltárását folytatta, majd 1928-tól Pataki Vidor egri cisztercita gimnáziumi tanár is bekapcsolódott a munkálatokba, s a templomromok kutatását irányította. A románkori székesegyház nagy hányada és a későgótikus székesegyház egy része ismertté vált szorgos tevékenységük nyomán. A feltárási terület alaprajzai híven tükrözik a megismerés folyamatát. Közel tíz éves föld alatt végzett, kitartó kutatómunkájuknak köszönhetően feltárták a két bástyát összekötő cortinafal alatti 120 m-es folyosót, melynek első ötvenedik méterénél áttörték a fal keleti oldalát, azaz kijáratot vágtak. Iparvágány leágazást létesítettek az Eger-Putnok vasútvonalról az áttörésig, hogy a folyosókból származó, majd az ÉK-i fülesbástya D-i fülének feltárása során kitermelt földet gyorsan elszállíthassák. A DK-i fülesbástya felső ágyúháza feltárása, majd az ágyúház újjáépítése következett 1930-1933 között. Az ásatások befejeztével 1934-ben sor kerülhetett Eger vára föld alatti védelmi rendszerének ünnepélyes megnyitására. Jelentős eredményeket hoztak Pálosi Ervin északi laktanyakapu mellett végzett kutatásai is. Az új istálló építése kapcsán régi alapfalak láttak napvilágot, végül két kisebb templom romjai is előkerültek 1937-1938 telén, melyek alapfalait egymás alatt találták meg. Az északi várfal tövében pedig, egy föld alatti lejáratot fedeztek fel, és körülötte különböző korú falak maradványait ásták ki. Az É-i várfal alatti folyosók egy részének feltárása (ma a Kőraktárból nyíló, általuk helyreállított folyosószakaszok) és a felső folyosók téglaboltozattal való megerősítése markáns része volt tevékenységüknek. Ugyancsak előrelépést jelentett az egri vár kerámia műhelyének, és árusító épületének létrehozása, működtetése Ignácz Sándor és felesége, Horváth János, Hagen István és Csordás István közreműködésével, melynek bevételei részben segítették a mindig pénzhiánnyal küzdő ásatókat. A Török-kapubástya felőli kazamata kijárat megnyitása, majd a Törökkert vendéglő építése és üzemeltetése kapcsán vált az egri vár keleti falai alatti folyosók rendszere egységesen bemutatható, országos hírű turisztikai látványossággá. Pataki Vidor publikációinak rajzait Ocsvár Géza készítette. Pataki Vidor János 1932 A XVI. századi várépítés Magyarországon. Különnyomat a Bécsi Történeti Intézet Évkönyvéből. I. Budapest. 1934Az egri vár élete. A ciszterci rend egri Szent Bernât Gimnáziumának Értesítője az 1933-34. iskolai évről. Eger, 7-74. 1972 A vár (történeti áttekintés). In: Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 59-75. E nagy összefoglaló kötetek mellett Pataki Vidor számos kisebb tanulmányt jelentetett meg, melyek többnyire az Egri Vár Híradójának számaiban láttak napvilágot. Möller István tevékenysége az egri várban Möller István budapesti műegyetemi tanár a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából kapcsolódott be az egri vár ásatásainak munkálataiba, olvashatjuk Szmrecsányi Miklós 1932-es Líceumi Lapidárium ismertetőjében. Arról is tudósít, hogy a székesegyházak munkálatainak irányítását és ellenőrzését Möller végezte. Eredmények: Kezdtek világossá válni a különböző korú székesegyházak építési periódusai. A templommaradványok óriási területe, rendkívüli gótikus szentélybővítménye, jelentős korai építési fázisai európai jelentőségűvé tették az ásatásokat. Möller ezért úgy döntött, Egerbe hozatja egyik legjobb tanítványát, Csemegi/dzsef művészettörténészt, a későbbi építészt. „Az előkerült alapfalakat Möller intézkedése szerint betonlapokkal fedték be, hogy ezzel az időjárás viszontagságaitól maradandóan megóvják” - írja Szmrecsányi Miklós.1 Szmrecsányi Miklós 1932Az Egri Érseki Líceum Lapidáriumának tárgymutatója. Az Egri Keresztény Sajtószövetkezet Könyvkereskedése, Eger. Csemegi József építész az egri vár régészeti kutatásánál A Műemlékek Országos Bizottsága részéről Csemegi József építész, művészettörténész kapcsolódott be Pataki Vidor egri kutatócsoportjának tevékenységébe, korszerű műemlékvédelmi szemléletével erősítve a tervszerű feltárási folyamatokat. Eredmények: A falak vizsgálatával, kronológiai besorolásával a székesegyház egyes fontos részleteit építési időrendbe tette, periodizációs alaprajzot szerkesztett. Cikkeket írt a románkori 12. századi és a 15. századi későgótikus székesegyház jelentőségéről és előkerülésének állapotáról. Sokirányú magyarországi tevékenysége mellett Egert nagyon szerette. Tanárával, Möller Istvánnal közösen elvégezték a két világháború közötti időszakban a földből előkerült, faragott kövek osztályozását és rendszerezését, melynek alapján a kaszárnyatermek földszintjén, az anyagi forrásokhoz mért szerény, de igen színvonalas kiállítást rendeztek be. Korábban a Líceum adott otthont a kőanyag egy részének bemutatására, később a Buttler-házban létrehozott Városi Múzeum korlátozott befogadóképességű terei. Az új feltárások nyomán egy hatalmas terület, a kaszárnyatermek földszintje kínálta a lehetőséget a kövek méltó bemutatására, az első vári Lapidárium megteremtésére. Nagyszámú, rendkívül értékes publikációiból az egri vonatkozásúakból említünk párat. 1 Szmrecsányi 1932.10-11. 18
