Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fajcsák Attila: Az egri vár 19. századi kálváriája. Szabó János Győző emlékének
FAJCSAK ATTILA ték a sétálók.""3 Az idézetből világosan kitűnik, a vár vallásos emlékhellyé való kialakításában az érsek első lépése a három kereszt felállítása fából, nem pedig a hét stáció építése volt, ahogy ezt egy helyen olvashatjuk.10 11 A kereszteket 1828. március 23-án délután három órakor, ünnepélyes szertartás közepette avatták fel.12 13 A szertartást Durcsák János kisprépost végezte, beszédet pedig Cseh János, líceumi tanár mondott a nagyszámú egybegyűlt egrieknek, kihangsúlyozván: „Mily magasztos gondolat, hogy érsekünk ezt a helyet, hol a kereszténység ádáz ellensége annyi ártatlan vért ontott ki, az üdvözítés jelvényével szenteli meg... ”B Egy helyen tévesen azt írják, hogy 1846-ban állították fel a kereszteket.14 15 Ebben az esztendőben valóban történt keresztállítás, de ez a korábbiak kicserélése, felújítása volt. Ez tizennyolc esztendővel később, az időjárás viszontagságai miatt nagyon is szükségszerűvé válhatott. E felújításról készült nyugtatvány-ok, árjegyzék-ek értékes információkkal gazdagították ismereteinket. Dudás József építőmester negyvenkilenc forintot kap munkája végeztével, aki „A keresztekjei állításán, kőfal közzé való be rakásán, és az ott lévő ülő hely ki újításán, léptsök és flaszterkövek be rakásain dolgozott... Polareczky Alajos ácsmester a keresztfák kifaragásáért, felállításáért negyvenegy forintot, Kovács József festő-aranyozó pedig, aki a három keresztet „firnajsosfestékkel világos gyöngy színre" festi, munkájáért harminckilenc forintot kap az egri érseki építési pénztárból 1846 őszén.12 1913 áprilisa végén a középső keresztet a szélvihar kidöntötte. A helyreállítás sürgőssé vált a május 4-i búcsú miatt. Párvy Antal prépost-kanonok, plébános tizennyolc koronát előlegezett meg az azonnali helyreállításhoz, amit később a Roskoványi-téle Kálvária-alap tőkéjének kamatából az Egyházmegyei Hivatal kiegyenlített.16 17 (Roskoványi Ágoston szerepére a későbbiekben még visszatérünk.) Két évvel később ismét levelek és a székesegyházzal, ahonnan egykoron a Szent István-napi körmenetek indultak. Az 1920-as években megkezdett várbeli régészeti ásatások miatt lebontott stációk helyett, ha már újak építésére nem volt lehetőség, az akkori érsek jóvoltából új Kálvária-kereszteket akartak állítani, méghozzá kőből. Ez a terv még 1931 áprilisában is megvalósíthatónak tűnt, de mindebből mégsem lett semmi.18 Valószínűnek tartjuk, hogy e nemes kezdeményezést is, mint oly sok mást, a gazdasági világválság hiúsította meg. Nem tudjuk, hogy Pyrker érseknek szándékában állt-e építtetni a Kálvária keresztjeinek egy kápolnát a Szép-bástya tetején. Tény az, hogy Szarvas Ferenc, jeles egri építőmester készített egy tervrajzot ezzel kapcsolatosan, ami végül is sosem valósult meg.19 Talán az érsek a látvány szempontjából hatásosabbnak tartotta a Szép-bástya tetején a város fölé emelkedő három keresztet, mint egy klasszicista stílusú, elöl nyitott, kápolnaszerű építményt. A három elárvult kereszt gondozatlanul még a 2000-es évek elején is állt a Szép-bástya tetején. Sajnálatos módon csak ennyi maradt a város 19. századi híres búcsújáró helyéből. Egerben is, mint másutt az országban, a Kálvária fontos része volt a kápolna, amelyben a Szent sírt helyezték el. A Szent sír-kápolnát a Kálvária-domb délkeleti oldalában lévő egykori kaszárnyateremből alakítják ki. (1. kép) A munkálatokat tereprendezéssel kezdik 1828-ban, majd ezt követi e régi építmény bolthajtásának újrarakása.20 A kápolna berendezéséről egy 1914-ben készült leltárból szereztünk tudomást: „A kápolnában van egy oltár, rendes oltárkővel ellátva. Az oltáron Jézus a sírban’ jelképező szobor van, mely jóból készült. Az oltáron vanjeszület, 3 cánontábla, 4 db gyertyatartó fából, 2 db három ágú gyertyatartó, 2 kisebb 4. Ismeretlen szobrász: Halott Krisztus, 19. század (Dobó István Vármúzeum, Képzőművészeti gyűjtemény Ltsz.: 83.35. festett fa 185x70 cm - fotó: Lónyainé Nagy Éva). számlák tanúskodnak újabb felújítási munkálatokról.1 (3. kép) A három kereszt déli tájolású, szemben a várossal, Pyrker főművével, 10 Pyrker 1845.61. 11 Sugár 1987.128. 12 Türk 1912.230. 13 Antalffy 1982.397. 14 Dercsényi-Voit 1972.119. 15 MNL HML XII—3/e 481. 16 EÉL Par. Agr. 2955/1913. 17 EÉL Par. Agr. 3202/1915., 3344/1915. gyertyatartó, 2 db oltárpárna, 2 db csipkés oltárterítő, 1 díszterítő (ünnepies), 1 hordozható rossz szószék hozzávaló Jellépővel, I imázsámolyfából, 1 rossz persely. Van két egyszerű kép, 1 régi missale. A kápolnához egy szép rácsos ajtó vezet. A kápolna alja téglával van kirakva, s ez igen rossz állapotban van.”2' Mindebből 18 n.n. Síremléket Gárdonyi Gézának. Eger, 1931. április 21.2. 19 MNL HML XV-6. Érseki Tervek. Nr. 29., Hivatkozik rá: Sugár 1987.128. 20 MNL HML XII—3/e/390.892. iratcsomó, Nr. 25-26. 21 EÉL Par. Agr. 2696/1914.
