Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fajcsák Attila: Az egri vár 19. századi kálváriája. Szabó János Győző emlékének
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVÖ)E 1. 5. Az első stáció domborműve (fotó: Lónyainé Nagy Éva) 6. A harmadik stáció domborműve (fotó: Lónyainé Nagy Éva)7. A negyedik stáció domborműve (fotó: Lónyainé Nagy Éva) csupán a halott Krisztus szobra maradt fenn az utókorra.22 (4. kép) Érdekes, hogy a leltárban már nem szerepel az a lámpa, ami az oltár előtt csüngött, s amelyet Kováts Mihály rézműves készített 1830-ban, tizenkét rajnai forintért.2’ Pyrker építkezéseiről és javíttatásairól készült kimutatásban szerepel, hogy a várbeli Kálváriában Krisztus szent koporsójának felállítására 1114 rajnai forintot fizettek ki.24 1830. április 9-én, Nagypénteken „Eger-várának düledékei között jel emelt Meg Váltónk koporsó-Emlékének fel-szentelésén" Mahovszky József teológiai doktor mondott szentbeszédet.25 A Szent sír-kápolna felszentelését követő évben, a számlák tanúsága szerint tovább folyik a tereprendezés a kápolna környékén, újabb falazásokat végeznek,26 míg végül is a kápolna a jeruzsálemi szentsírhoz hasonló külsőt kap. (Lásd: Újszövetség, Mk. 15 46) Egy helyen tévesen azt írják, hogy a Kálváriához 12 stáció vezet.27 Az egri várbeli Kálvária mindig 7 stációs volt ! Breznay Imre kissé értetlenkedve írja 1931-ben, hogy az egri Kálvária „nem jelel mega követelményeknek", mert csak 7 stációból áll, noha hely lett volna bőven a Varkoch-kaputól a Szép-bástya tetejéig. „Még kevésbé megfelelő"-nek tartja a 7 stáció képi programját, mely teljességgel eltér a 14 stációs jeruzsálemi keresztúttól.28 Az egri 7 stációs Kálvária képi programját illetően megfelel a legfőbb követelményeknek: a képek időrendi egymásutánban ábrázolják a jeruzsálemi eseményeket, és egyértelműen vezet a cél felé.29 Bár hazánkban is a hivatalosan elfogadott 14 stációs Kálvária volt a leggyakoribb, mégis a stációk számát, képi programját illetően igen komoly változatgazdagság mutatható ki. így a 7 stációs Kálvária sem volt ritka a magyar nyelvterüle-22 Dobó István Vármúzeum képzőművészeti gyűjteménye, Ltsz.: 83.35. „Ismeretlen szobrász: Halott Krisztus, 19. század, festett fa, 185x70 cm. Drapériaszerűen megmunkált alapon hanyatt fekvő Krisztus alakja. Mellette drótból készített töviskorona és három darab festett faszög. A fekvő alak ágyékán drapéria. Balját az ágyékán lévő drapérián nyugtatja, jobbja teste mellett nyugszik. Hosszú, hullámos barna haj, szimmetrikus szakáll és bajusz díszíti arcát. Szemei lehunyva, szemöldöke festett. A talapzat, a test és a drapéria egységesen fehérre festett haja, szakálla és bajusza sötétbarna színű. Rossz, szuvas, bal oldalán a talapzat egy része elkorhadt, lábfejei hiányoznak. Bal kezének mutatóujja hiányos. A 19. században kialakított, a várban lévő Szentsírkápolnából. " 23 MNL HML XII-3/e/390.892. iratcsomó Nr. 14. 24 MNL HML XII-3/T/60. 25 Mahovszky 1930. 26 MNL HML XII-3/e/390.892. iratcsomó. Nr. 1. 27 Bakó-Csépány 1968.48. 28 Breznay 1931.71. 29 Vő. Szilágyi 1980.30. ten. Elterjedésének kiinduló helyéül Németországot kell megjelölnünk.30 Egerben, a Serviták templomában is található 7 stációkép, amelyik Mária hét fájdalmát ábrázolja. A Kálvária-stációk képi programjának kialakításával kapcsolatosan, levéltári adatok hiányos volta miatt csak feltevéseink vannak. Elképzelhető, hogy Durcsák János püspök vagy Lonovics József akik egyben tudós emberek is voltak, és egy-egy stáció építtetői, kulcsszerepet játszottak ebben. Nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy valamilyen hazai,31 vagy külföldi minta után készült, hiszen nem volt ez ritka jelenség sem a barokk idején, sem pedig a klasszicizmusban. A domborművekről a 19. század közepén ezt írják egy helyen: „... szegény jaragványok ábrázolják a megváltás jönséges jeleneteit... ".32 Ha ez alatt a cikkíró azt érti, hogy művészileg gyenge színvonalúak ezek a domborművek, akkor ezzel nem érthetünk egyet. A klasszicizáló formakultúra, művészi modor egy, a Casagrande műhelyében dolgozó, nem túl kvalitásos mesterre utal, aki erős szálakkal kötődik még a barokkhoz. Megmutatkozik ez a komponálásmódban, a katonaalakok historizáló jellegében, amelyek sokban emlékeztetnek a barokk stációábrázolásokra. A figurák a kép síkjából jól kiemelkedő, rézsűs talapzaton állnak. A tufakőből készült képek a tetején és az oldalain lévő bevésésekből megítélve, öt ponton voltak erős, kampós vasakkal beépítve a stációfülke szemközti falába. (5-10. kép) A hét stációképet, a második kivételével az Érseki Hivatal kertjében őrizték meg. A stációk leírása: 1. stáció: Az olajfák hegyén imádkozó Krisztus. Szoboralakjai: a térdeplő Jézus, mögötte egy féltérdre ereszkedett szárnyas angyal átfogja Jézus derekát. Balra egy léckerítés, fölötte felhőkön lebegő kehely. Jézus ruháján az egykori vörös színezés nyomai fedezhetők fel. Bár a rögzítő vaspántok hornyainál a dombormű kissé töredezett, mégis ez a legjobb állapotban megmaradt relief Méretei: 115x65 cm Adományozó: Krausz János egri tanácsnok. 30 Szilágyi 1980.17. 31 Pl. a győri hétstációs kálvária öt képe megegyezik az egrivel. Bedy 1939.108-109. 32 Antalffy 1982.396. 134
