Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fajcsák Attila: Az egri vár 19. századi kálváriája. Szabó János Győző emlékének
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE !. 3. A három kereszt az 1940-es években (fotó: Hevesi Sándor, Eger város főépítésze - a fotó az örökösök tulajdonában van) ván Egerben az érseki és főispáni széket, nem sokkal később már megfogalmazódott benne annak gondolata, hogy egy új búcsújáróhely létrehozásával ajándékozza meg az egrieket, s egyben e maradandó emlékmű felállításával mindenkorra emlékezetessé tegye egri ténykedését is. A vár Szép-bástyája ideális hely volt Kálvária-állításra, mint magaslat, mivel ősi hagyomány szerint „...a kultuszhelyeket szinte mindig dombokra vagy mesterséges magaslatokra helyezték, hogy a résztvevők ezzel is közelebb kerüljenek az istenséghez, s egyben ki is emelkedjenek a hétköznapok világából".' Mindezen túl ki kell emelnünk, hogy a bástya formáját tekintve kísértetiesen hasonlít a Golgotára. Tehát a helyszín szinte kínálta magát. (2. kép) Nagyon fontosnak tartjuk a Kálvária állítása szempontjából azt, hogy míg a barokk Kálvária távol a várostól, viszonylag nehezen megközelíthető helyen állt, a vár néhány percnyi járásra volt a belvárostól. A Kálvária csakis így, a város képébe szervesen beleépülve válhatott a mindennapi élet részévé, s tölthette be egyik funkcióját: az emberek vallásos érzésének ébrentartását. A Kálvária látványa nap mint nap felidézi az emberben a Megváltás isteni munkáját, s gyakorta emlékeztet a jámbor élet folytatására. A keresztek megtekintése lelki vigasztalást nyújthat a bűnösöknek, hiszen az egyik lator is kegyelemben részesül halála óráján, aki töredelmes szívvel bűnbánatot gyakorol. Ezzel szemben a másik lator, a Krisztus balján lévő, megrögzött gonoszságban, bűnbánatlanságban hal meg. Kétnélkül felsorolt adatok: a Főszékesegyházban számos oltárkép festőjét Pyrker saját zsebből fizetett ki ( 114. oldal). Tudott dolog, hogy gazdag képgyűjteményt ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak (101-102. oldal). Rajziskolát alakított ki és szerelt fel saját költségén (105. oldal). Pyrker érsek, mint hivatalos személy is gyakran nyújtott támogatást különféle közösségeknek, személyeknek a legkülönfélébb esetekben. 7 Szilágyi 1980.20. tőjük között pedig az Üdvözítő, aki a bűnös világ megváltását teljesítette. Tehát e három kereszt megtekintése egyszerre szolgálhat minden földi halandónak intésül, vigasztalásul és üdvösségül. Amikor Pyrker a várat rendbe hozatta, azzal egyidejűleg egy magánájtatosságra is alkalmas szent helyet kívánt kialakítani. Az érsek terve rövid időn belül valóra vált: a Kálvária, egyben a vár a nép kedvenc zarándokhelye lett. Az egyik helyen ezt olvashatjuk: „Ott áll a vár, előbb puszta rom, most fasorokkal beültetve, és csinos szobrokkal díszesítve, részint kellemes sétahely, részint pedig díszes kalvaria, hol az egri nép buzgóságán sokszor épülhet az utazó".8 Témánk szempontjából nem elhanyagolható az a tény, hogy a vár akkoriban az érsekség tulajdonában volt. Az egri vár Szép-bástyájára épített Kálvária teljesen új építészeti együttes volt, nem pedig a régi, barokk Kálváriának az áthelyezése, mint ahogy ezt olvashatjuk egy helyen.9 Ennek a sajátos építészeti alkotásnak a telepítése több fázisban történt. Az 1827. szeptember 17-ét követő napokban, amikor Pyrker János László velencei pátriárka elfoglalta Egerben érseki és főispáni székét, rövid idővel azután hozzáfogott a vár szépítéséhez. Erről így ír naplójában: „Már két héttel bevonulásom után gondom volt rá, hogy ezt a romot, ami a város közepén egy jókora magaslaton állt, barátságosabb hellyé alakítsam át; elegyengethettem az omladékot és földdel takartattam le, az elpusztult körfalakat később részben újra építtettem, más helyeken kijavíttattam, fákat ültettettem, és a legmagasabb ponton három keresztet állíttattam fel, így mint Kálvária-hegy szívesen látogatott zarándok hely lett, s a szép kilátás miatt is szívesen felkeresni Az Egri Egyházi Főmegye Névkönyve 1849 évre. Eger, 1849.68. 9 Breznay 1931.70. 132
