Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fajcsák Attila: Az egri vár 19. századi kálváriája. Szabó János Győző emlékének
FAJCSAK ATTILA FAjCSÁK ATTILA AZ EGRI VÁR 19. SZÁZADI KÁLVÁRIÁJA SZABÓ )ÁNOS GYŐZŐ EMLÉKÉNEK Eger, mint érseki székhely, különösen érdekes terepnek bizonyul a szakrális néprajz kutatói számára. A város újjászületése idején, a 18. században, tavasztól késő őszig majd’ minden jeles szent nevenapját processzióval ünnepelték.1 Mindezek közül csupán a Fájdalmas Szűzanya búcsúja2 3 és Szent Donát szőlőhegyi védőszent kultusza1 3 van kellőképpen publikálva. síremlékének kialakításával, továbbá I. István király szobrának felállításával kapcsolatos kérdéseket sem, noha ezek is részei e szent helynek, s a Kálvária építésével egy időben kerültek a Szép-bástya mellé. Ezekkel egyébként külön-külön mások már foglalkoztak.5 Mivel Pyrker várbeli építkezéseinek ezen részletei már korábban ismertté váltak, érthető az a jelenség, ami 2. Kothgasser Anton bécsi festő üvegfestménye Egerről 1833 körül. Az üvegfestmény a laxenburgi (Ausztria) Franzensburg magyar koronázási termének egyik ablakát díszíti (Szmrecsányi 1937.93. ábra.; Barcsay Amant 1938.142. ábra.) Dolgozatunkban a városnak egy olyan elpusztult müemlékegyütteséről kívánunk szólni, amelyik jellegéből adódóan kulcsszerepet játszott az érseki város lakosságának vallásos életében a 19. század harmincas éveitől. Munkánkban csak a várbeli Kálváriával foglalkozunk, és terjedelmi okok, valamint a kutatás hiányosságai miatt nem érintjük az egri barokk Kálváriát, ami egykor a Hajdú-hegyen állt.4 Ugyancsak nem érintjük Dobó István 1 Szabó 1898.53-55. 2 Barócsi 1983.1 -32., Nagy 1983.1 -30., Kriston Vízi 1987., Wimmeer M. 1943.455-464. 3 Szmrecsányi 1937.34-36., Fajcsák 1986., Fajcsák 1988. 4 Breznay 1931. 70. Meglepő, hogy idáig semmiféle helytörténeti vonatkozású publikáció nem tesz említést ezen Kálvária építésének, majd pusztulásának körülményeiről. Biztosra csak az vehető, hogy a II. József katonai felmérésének idején már állt a Hajdú-hegyen. Vitkovics Mihály önéletírásából tudjuk, hogy a stációk kőből épültek, sőt zsámolyuk is volt, ebből kőkiérezhető mindazon munkákból, amelyek akár egy mondattal is említést tesznek a Kálváriáról. Szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozzák, hogy az érsek az elpusztult vár kultuszának megteremtésével történeti emlékhelyet kívánt létesíteni. Ezzel egyetértve, dolgozatunkkal remélhetőleg sikerül kissé árnyaltabbá tenni az eddigi képet. Nézetünk szerint ugyanis Pyrker érsek elsősorban vallásos emlékhelyet kívánt emelni a várban, és nem is akármilyet. Pyrker érsek, a mecénás, közismert volt adakozó kedvéről.6 Elfoglalvetkezően feltehető, hogy dombormúvcken örökítették meg a szenvedéstörténet mozzanatait. (Lásd: Lőkös 1980.245.) 5 Osgyányi 1978-79.245-270., Sugár 1976. 6 Pyrker János Emlékkönyv 1987. Bőkezűségéről tanúskodnak az alábbiakban, a teljesség igénye 131
