Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Botos Judit - Hauser Zoltán: Domus Universitatis - Az Egri Líceum. Barokk épület a 21. században. A Líceum funkcionális felújítási munkálatairól
BOTOS JUDITH - HAUSER ZOLTÁN BOTOS JUDITH - HAUSER ZOLTÁN DOMUS UNIVERSITATIS - AZ EGRI LÍCEUM BAROKK ÉPÜLET A 21. SZÁZADBAN A LÍCEUM FUNKCIONÁLIS FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATAIRÓL Bevezető Az egri Líceumról írnunk a személyes kötődés megjelenése nélkül lehetetlen. Lenyűgöző kifinomult szépsége, mértéktartó eleganciája, és az a kívül-belül tetten érhető kristálytiszta építészeti logika, ami ezt a több mint 250 éves műremeket Magyarország legértékesebb épületei közé emeli. Nehéz lenne közömbösnek maradni a régi épületek iránt egy olyan városban, ahol az emberek együtt élnek a történelemmel. A szerzők egyikének gyermekkori napjai gyakran teltek el az egri Vár romfalai között sétával a szülőkkel, szinte naponta ment el a Minaret, a Dobó-szobor, vagy a Bazilika mellett, ezek észrevétlenül fonódnak össze a múlttal, s ez a kapcsolódás kihat egész életére. Példaképnek tekinti a híres elődöket, idejekorán megpróbálja megfogalmazni saját küldetését, s ha ennek eredményeként az építészetet választja hivatásul, útja szinte kijelöli önmagát. A másik szerző felnőtt élete nagyobb részben, de inkább teljes egészében a Líceum falai között zajlik. Felsőoktatási tanulmányok, pályakezdés a tanári munkában, majd az itt működő intézmény vezetése az ív ebben a lassan fél évszázadnyi időben. Hazánk az első egyetemi célra épült házában kitüntető lehetőség tanulni és dolgozni egyaránt. A sors kegyes ajándéka felelősséggel részt vállalni ennek a megismételhetetlen épületcsodának a teljes körű felújításához, véglegesen eddig még ki nem alakított épületfunkciók megteremtéséhez projektet fejleszteni és a megvalósítás vezetésében részt vállalni. 1762-1782 A világot azok a tehetséges, kreatív és kellően becsvágyó emberek viszik előre, akik képesek másoktól eltérő léptékben gondolkodni, és megfogalmazni lehetetlennek tűnő, nagy célokat. Ilyen egyéniségek voltak Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspökök, akik több mint 250 éve nem kevesebbet akartak, mint Egerben megalapítani Magyarország első egyetemét, és ehhez megépíttetni a legmegfelelőbb épületet. A gondolat Barkóczy püspök fejében született meg. A leendő Universitas épületében eredetileg két felsőfokú tanintézetet, a teológiai stúdiumot és a bölcsészetet kívánta elhelyezni. Teológiai oktatás már a század elejétől folyt Egerben, a bölcsészeti kurzust pedig Barkóczy állította fel 1755-ben. A bölcsészeti képzés megkezdésével egy időben megindult a matézis oktatása is, mely számtant, mértant és építészetet jelentett. 1762-től ezek mellett megjelent a csillagászati oktatás is. Ráadásul Egerben 1740 óta létezett a Foglár kanonok által alapított jogi iskola is, ez az intézmény azonban elégtelen alapterületű és rossz állapotú épületben működött. Ilyen körülmények között égető szükség volt arra, hogy a leendő Universitas megfelelő alapterületű legyen, és az épületben a fent említett karokat - benne a legkorábban létrejött teológiával és a leendő orvosi képzéssel - el tudják helyezni. Barkóczy püspök 1762-ben Gerl József bécsi építészt bízta meg az egyetem épületének megtervezésével. Gerl az eredetileg egyemeletes épületről szóló első tervét hamar kétemeletesre módosította, ám Barkóczy távozása után utódja, Eszterházy Károly püspök egy ennél is jóval nagyobb szabású épületet álmodott meg, ezért Gerl Józseffel egy harmadik tervet készíttetett. A mai szabadon álló, kétemeletes épület, négyzetes belső udvarával, három szárnyának tengelyeiben az ismert reprezentatív termekkel, keleti homlokzatának közepén a nyolcszintes csillagásztoronynyal, ennek a harmadik tervnek alig módosított változata. Az alapkőletétel utáni évben Eszterházy külső intrika befolyására elbocsátotta a bécsi építészt, és helyére Fellner Jakab tatai építőmestert ültette. Szomorú olvasni Gerl József sorait, akinek Eszterházyhoz írt keserű leveleiből kiolvasható az őt ért nagy sérelem, és akinek a neve ez után a méltánytalan csere után a mai napig nem szerepel az ót megillető helyen, sem a krónikákban, sem a márványtáblákon, sem az idegenvezetők ismertetőjében. Az utókor ugyanis Fellnert tartja számon a Líceum fő tervezőjeként. (Bővebben lásd a kötet vonatkozó tanulmányában ! - szerk.) 1763-ban megkezdődött az első építőkövek kifaragása Hagen és Miller kőfaragók vezetésével. Fellner növelte az épület monumentális hatását, és tovább erősítette az alapokat a pinceboltozatok megvastagításával, valamint a két nyolcszögletű pincehelyiségben egy-egy tartóoszlop elhelyezésével. Emellett Eszterházy kívánságára az első emeleti lépcsőházat óriás fenyőgerendákból épült födémszerkezettel oly mértékben megerősítette, hogy színháztermet építhessenek föléje. 1770-re befejeződött a Csillagásztorony alapozása és a teljes keleti épületrész megépítése, majd az épület többi szárnyával folytatva a nyugati, főhomlokzati épületrésznél végeztek 1776-ban. A homlokzatok díszítő taragványait Hossz János és Halblechner Vencel szobrászok faragták ki. A műre a koronát a Csillagásztorony 1779-es elkészülte tette fel. A Líceum művészi berendezése még Fellner Jakab életében megkezdődött. 1775-től 1780-ig Magner Károly győri fazekas mester 54 darab egyedi tervezésű kályhát szállított az épületbe. 1778-tól 1780-ig elkészült a Könyvtárterem berendezése. A bútorzatot Thomas Lotter készítette, a mennyezetfestmény Kracker János Lukács és Zách József munkája. Kracker halála után Franz Sigrist bécsi festő folytatta a faldekoráció elkészítését. Az ő műve a második nagyterem, a Vizsgaterem mennyezeti festménye. A Líceum harmadik nagytermét, a Kápolnát Franz Anton Maulbertsch dekorálta 1794-ben. A negyedik reprezentatív terem, a Teátrum iskoladrámák előadására szolgált. Díszítése lényegesen egyszerűbb volt a másik három nagyterem díszítésénél. Fellner Jakab halála után helyére Grossman József bécsi építész került, aki a berendezést befejezve, a kémiai laboratórium, a földrajz szertár, és a Museum nevű fizikai szertár kialakítását vezette, a kor legmodernebb tudományos igényeinek figyelembevételével. A Lyceum építése és belső berendezése 1782. március 23-ára készült el. 1782-2007 Az egri Líceum korának egyik legkorszerűbben felszerelt felsőfokú tanintézeteként kezdte meg működését. Híres tudósok, neves professzorok fordultak meg a falai között, s az oktatás az akkori legmodernebb tudományos és technikai eszközök használatával folyt. Az épület impozáns méretű, napfényes tantermei és lenyűgöző gazdagsággal díszített nagytermei méltó keretet adtak mindehhez. A tiszta, logikus alaprajzi rendszer, a jól pozícionált, lendületes szerkesztésű előcsarnokok, lépcsőházak és a belső udvarra néző, teljes áttekinthetőséget biztosító körfolyosók rendszere matematikai alapokon nyugvó, funkcionális építészi gondolkodást tükrözött, ami önmagában is méltóságot adott az épületnek. 123
