Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Botos Judit - Hauser Zoltán: Domus Universitatis - Az Egri Líceum. Barokk épület a 21. században. A Líceum funkcionális felújítási munkálatairól
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE I. A Líceum ma Magyarország egyik legismertebb műemléke, mindemellett az Eszterházy Károly Főiskola működő oktatási épülete és reprezentatív Alma Matere. A két és fél évszázados, folyamatos és változó iskolai használat természetesen nyomot hagyott az épületen, amelyet a 20. századtól már folyamatos és jelentős turistaforgalom is terhelt. A felújításhoz szükséges állapotrögzítés 2007-ben történt. Ekkor földszintjén, 1. és 2. emeletén oktatási tevékenység folyt - tantermek, könyvtárak, tanári szobák, irodák és kiszolgáló egységek működtek benne. Értékes nagyméretű termei, a Kápolna, a Főegyházmegyei Könyvtár és a Díszterem idegenforgalmi látványosságként és intézményi térként is használatban voltak. A Színházterem egyszerű nagyelőadóként működött, a benne rejlő lehetőségek kihasználása nélkül. A Torony alsó szintjeit tantermek foglalták el, a felsőbb toronyszinteken pedig az egykori csillagászati kutatás és ismeretterjesztés megkopott emlékhelyei fogadták a látogatókat. A mélyföldszinten csak az épület alapterületének egy kisebb része épült ki - üzemeltetési helyiségek és irattárak voltak benne -, folyosói részben járhatatlanok voltak. Jelentős, átfogó felújítás 1925-ben, Wälder Gyula vezetésével történt az épületen, de szembetűnő volt, hogy az utóbbi nyolcvan évben folyamatosan zajlottak kisebb fejlesztések, átalakítások, átszervezések. A meglévő eredeti pincehelyiségek mellé további pincehelyiségek kerültek kibontásra, a pinceszint és a második emelet között nyolcszemélyes mozgássérült lift épült, és új, saját belső közlekedő rendszerű vizesblokkok készültek. A folyamatosan módosuló iskolai használat negatív változásokat is hozott. Az intézmény egykori keleti, utcai bejáratát ablakká, az elegáns keleti előcsarnokot tanteremmé alakították át, megszűntetve ezzel az épület alternatív megközelítési lehetőségét. Zsúfoltabb napokon hallgatók, oktatók, turisták egymást akadályozva tolongtak a nyugati főbejáratnál és az előcsarnokban. Ismét más változások a közlekedés belső rendjét tették tönkre. A földszinti könyvtár kitelepült a körfolyosó egy szakaszára. A toronylépcsők megközelítésének logikus és elegáns útvonalvezetését is megfordították, és egy provizórikus útvonallal cserélték tel. Folyamatosan aprózódtak a tantermek is. Új válaszfalak, belső galériák, födémek beépítésével tovább osztva az eredeti helyiségeket, kisebb méretű tantermek, irodák létesültek, sőt a torony 3. emeleti induló szintjén egy komplett új irodaszint jött létre a másfélszeres belmagasságú fogadószint megfelezésével. Összességében látható volt, hogy a továbblépéshez mindig csak egyegy kisebb összeg állhatott rendelkezésre, ezért az épületnek, mint műemléknek és az épületnek, mint funkcionális egységnek komplex vizsgálatára soha nem volt lehetőség. Ez volt az oka annak, hogy hiányoztak a működés racionalizálásának, a műemléki terek helyes használatának és bemutatásának sokszor egészen apró változtatásokkal elérhető megoldásai. Mindezen túl az épület legnagyobb termei sem bírtak el akkora terhelést, amekkorát a jelentősen megnövekedett hallgatói létszám mellett egy-egy nagyobb rendezvény megtartása jelentett. 2007-2012 Az uniós pályázat tematikájának megfelelő tervezési programot a Főiskola kiváló, jól felkészült pályázatíró csapata állította össze. Alapvető szempont természetesen a kiírásnak való megfelelés volt, azonban nem kellett erőszakot venni az épületen ahhoz, hogy a pályázati cél megvalósulhasson. A feladat az alábbi fő részekből állt: 1. a Főépület (földszint - 1. emelet - 2. emelet - padlástér) felújítása és revitalizációja, 2. a Torony (3- 10. emelet) felújítása és revitalizációja, 3. a Mélyföldszint (pince) átalakítása, bővítése és hasznosítása, 4. az Udvar alatti új, multifunkcionális tér (Infotorium) megtervezése. A Főépület és a Torony helyreállítása és revitalizációja A Főépület és a Torony felújításánál hatalmas mennyiségű munkát jelentett a meglévő állapot dokumentálása. Bár erre nem volt kifejezett igény, határozott cél volt, hogy az épület állapotfelvétele olyan alapossággal 2-4. A Líceum felújítás közben (fotó: Szántó György, 2012) történjen, hogy az anyagot az utókor hiteles és értékes dokumentumként használhassa. Ezért a szokásosnál lényegesen részletesebb helyiségkönyv készült a korábbi és a tervezett funkciók, a telmért állapot és a tervezett változtatások egymás melletti feltűntetésével. A meglévő műemléki faajtókról, acél fűtőnyílás ajtókról, kovácsoltvas korlátokról, rácsokról, 124
