Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
LUDANYI GABRIELLA 9. Az épület tömbje (fotó: Szántó György, 2012) az északkeleti illetve délkeleti sarokrizalitok, valamint az északi és déli még hiányzó falszakaszok alapozásával és építésével folytatódhatott a munka, de a kívánt áttervezések, elsősorban az épület megmagasítása miatt már korábban el kellett végezni a nyugati, homlokzati részen a közép- és sarokrizalitok alapozásának megerősítését is. Gerl említett, elbocsátása utáni leveleiben éppen ezeket az alapozás-erősítéseket kárhoztatta. Eszterházy precíz gazdasági kimutatásai között a tatai építész első szerződött egri éve, azaz 1764-es tevékenységéért többször is szerepelnek számára kifizetett összegek. így többek közt 1765. május 11-én az 1764. március 2-i szerződtetése óta végzett munkájáért 150 forintot számoltak el, s még ugyanazon a napon tatai és egri útjai, valamint Bécsbe, az épület rajzai megvizsgáltatásához („item Viennam pro examinandis delineationibus aedificii") tett utazása költségeire újabb 180 forintot." Véleményünk szerint ez az 1765. évi nyugta, ami szerint Tatáról Bécsbe, az építészeti Akadémiához küldtek rajzokat55 56 * Fellner munkáira értendő, nem pedig Gerl terveinek valamiféle, a sértődött építész által kierőszakolt igazoló felülvizsgálatára, amint ahogy azt Voit Pál vélte. Annál is inkább, mert Gerl ekkor kapta meg a szerződéstől való elállásért és tervrajzai átengedéséért az első részletet. Aligha gondolható, hogy a takarékos Eszterházy ilyen tisztes összeget fizettetett volna ki, ha Fellner nem a saját, hanem a korábbi tervező, Gerl rajzait examináltatja Bécsben. Fellner mellett az év közepéig dolgozott a Gerl által 1763 tavaszán hozott pallér, az Egerben véglegesen letelepült Francz József aki utóbb, Schneider Mátyás püspöki kőművesmester halála után, annak örökébe lépett, s hosszú munkássága alatt számos városbeli építkezés és a környék sok szép temploma fűzhető nevéhez. 55 Közli Szmrecshnyi 1937.320. Universitatis Aedificium, 1765.18. sz. Gerö László számítása szerint Felíner évi illetménye azonos volt a Megyeházát építő Franz Matthias Gerl bécsi építész egri jövedelmével, vö. Gerő 1957.46. 56 MNLHMLEEGL 1765. évi 261. sz. „Von Totisausnach Wien, ... Viennam, in Academiam Architecturae. ” - Gerlre vonatkoztatva idézi Voit 1972.451. Az épülő Universitas új főpallérja 1765 augusztusától Povolni János' lett. O is, mint többen Eszterházy művészei közül, morvaországi származású volt, majd Egerben letelepedve kiváló, megbecsült mester, s nem utolsó sorban egész építészdinasztia atyja: fiai közül három is sikerrel folytatta apja mesterségét.'8 Nem kétséges, hogy Fellner felhasználta Gerl terveit, illetve folytatta Gerl munkáját, hiszen Eszterházyval kötött szerződésében is megkezdett építkezésről esik szó. Elvitathatatlan, hogy az épület teljes alaprajza Gerl terve alapján készült, amint azt Voit Pál rendkívül szellemesen és precízen igazolta. Voit számításait Androvicsnak Hagen kőfaragóval 1763. április 4-én kötött szerződésére, valamint Hagen és Miller későbbi elszámolásaira alapozta.'9 A szerződések mellé annak idején kiviteli részletrajzok is jártak, amelyekre a szöveges leírások, utalások vonatkoztak, ezek közül azonban egy sem került elő. A szerződésekben meglehetősen rövid határidőket szabtak, például a lábazatkövek elkészítésére fél évet, bár a kőfaragók később is folyamatosan dolgoztak. A Gerl-féle méretezés alapján faragták az övpárkány fedköveit, s a csillagásztorony földszintje kivételével a lábazatét is. Voit Pál, Soós Imre számításai alapján60 kimutatta, hogy figyelembe véve az egész épületen körbefutó övpárkány teljes, külső és belső terjedelmét, az pontosan megegyezik a kőfaragó munkák szerződéseiből és számláiból 57 Povolni a líceumi építkezésen túl számos szép lakóház és több, Eszterházy által mindenkor fontosnak tartott köznapi, gyakorlati városrendezési feladatnak volt az építőmestere, mint például az Eger patak hatalmas északi védőgátja a Posuerunt létesítésének is. 1775-től mint egri céhmester a püspöki építkezéseken kívül más feladatokat is elvállalt, így például tőle származik a görögkeleti felekezetű egri görög és rácz nemzet temploma, az un. Ráctemplom terve, aminek kivitelezését Eszterházy egészen az 1785-ös türelmi rendeletig megakadályozta. Az építőmesteri, tervezői munkákon kívül széleskörű tevékenységébe a Líceumba készített belső berendezések, bútorzat tervezése is belefért, sőt 1792-ben még egy, a piac téren felállítandó Szentháromság szobor tervét is benyújtotta a városnak. Voit Pál 1969b. Mesterek adattára 383-384. 58 Vö. 4.SZ. jegyzet. 59 EFL Archivum vetus 566/l.sz - közli Voit 1972.455, illetve MNL HML EÉGL 1774: 261 sz. - Voit 1972.452. 60 Voi r 1972.448-449. Soós 1967.309.
