Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. következtethető kerülettel, azaz 2000 lábbal. A számszerű méretazonosság azt bizonyítja, hogy a Gerl-féle építési szakaszban kiadott kőfaragó munka mennyiségétől később sem tértek el, tehát az alaprajzon nem változtattak, így az egyértelműen nem Fellnertől, hanem Josef Gerltől származik. Az alaprajztól való eltérés azonban céltalan, sőt feleslegesen költséges is lett volna -feltehetőleg a tervek megvásárlása is ez okból történt -, mert a Gerl féle négyzetes, zárt, belsőfolyosós elrendezés tökéletesen megfelelt egy korszerű Universitas céljaira. (Az a kevés, eleve felsőoktatási célra készült épület, mint például a század elején épült prágai Klementinum, ugyancsak a négyzetes formát követte, igaz, nagyobb kiterjedése miatt az egységeket többszörözve.) Fellnernek viszont meg kellett valósítania mindazokat a módosításokat is (a termek boltozatának magasítása, és a tetőszerkezet jelentős emelése), amiket Eszterházy egy nagyobb szabású, reprezentatívabb épülethez megkívánt,.még azon az áron is, ha olykor a meglévő alaphoz igazodva statikai kényszermegoldásokhoz, erősítésekhez, falvastagításokhoz kellett folyamodnia. Ami a tervezőváltás sarokpontját, a termek boltozatának magasítását, a tetőszerkezet emelését illeti, a saját szempontjából bizonyára igaza volt Gerlnek, amikor az azzal járó alapozás-erősítéseket, falvastagításokat, vagy ahogy fogalmaz „durch das Zuflicken” kitoldozást - ami a pincében több helyen megfigyelhető - kárhoztatta, és saját terve védelmében jogos érvként hivatkozott a Wiener-neustadti Neukloster-en végzett munkáira, elsősorban annak refektóriumára. A Neukloster Josef Gerl által átépített kolostorrésze valóban az építész máig fennmaradt főműve, s méltán emlegette büszkén a refektórium harmonikusan szép boltozatát is,61 ahol lapos fiókos dongaboltozatot alkalmazott, amelyet Johann Bergl freskói díszítenek. Nem lehet viszont megfeledkezni arról, hogy ott lényegesen kisebb és más jellegű építkezésről volt szó, aminek külső képe jóval puritánabb, az ablakok kisebb volta miatt a kolostor közösségi terei is más arányúak, s a valóban finom vonalvezetésű boltozatokat alig négy méteres boltvállakról indították, így Gerl kritikája Egerben legfeljebb csak a sarokrizalitok tantermeinek kereszttartókkal való külön megerősítését illetően helytálló. Nem tudjuk osztani Voit Pál azon megítélését, hogy a magasításra azért került sor, mert a telek a székesegyházhoz képest „nyomasztó mélyedésben feküdt, " azzal viszont messzemenőkig egyet lehet érteni, hogy a „ térbeli monumentalitásra áhítozó Eszterházy szemében az épület (mármint a Gerl terve szerinti) külsejében kissé alacsonynak, kolostorszerűnek tűnt."’'2 Eszterházy monumentálisabb épületet akarhatott, s nyilván ezért nem nyerte meg tetszését Gerl visszafogottabb, szerényebb terve, mégpedig nemcsak tereiben, hanem az épület tömegében sem, hiszen Jacob Gruber klosterneuburgi ács nyugtájából tudjuk, hogy az Gerl tervei szerint elkészítette a püspök számára az épület és tetőszerkezete modelljét is.63 Fellnernek Eszterházy igényére a Gerl által kijelölt, s már megkezdett alapozáson maradva, de az övénél jóval jelentősebb mértékű emelést kellett végeznie. A méltó megjelenés érdekében tehát tetemesen megnövelték az ablak- és ajtóméreteket. A kőfaragó szerződésekből, illetve nyugtákból tudható, hogy Fellner az épület valamennyi ablakát, ajtaját és kapuzatát nagyobbra készíttette, mint ahogy azt a még Gerllel kötött első szerződés idején megrendelték. Az ablakkeretek szélességét mindenütt fél lábbal ( 15,8 cm), magasságát pedig egy lábbal (31,6 cm) növelte meg, a dísztermeknél az ablakok méreteinek nagyobbítása még jelentősebb, az első emeleten 2,7 láb (85,3 cm), a másodikon 3 lábnyi (94,8 cm).64 Ez szükségszerűen magával 61 Közli: Voit 1972.4S4-4SS.EFLArchivumvetus2S81.sz. 62 Voit 1972.450. 63 Az 1764. június 5-én kelt nyugtát Gerl 1764 júliusi leveléhez mellékelte. Szmrecsányi 1937. 281 -282., EFL Archivum vetus N.2586. Va: 42. sz. jegyzet. 64 voit 1972.451. Az átszámításoknál az 1 bécsi láb = 0,316 méter, 1 bécsi öl (Klasster) = 1,896 kellett, hogy vonja a falazat magasítását is,63 de hogy milyen mértékben, azt nehéz lenne fennmaradt tervek és részletrajzok hiányában méreteiben pontosan rekonstruálni. Legfeljebb a két építész más munkáinak, illetve terveinek összevetéséből következtethetjük, hogy ezáltal, valamint a tetőzet megemelése által a tömeghatás, a függőleges és vízszintes arányok is jelentősen megváltoztak. Különösen a három hangsúlyos középrizalit földszinti és emeleti ablakainak összesen több mint 2 méteres növelése emelte meg valamennyi főfalat, ezáltal arányosan az épület egész tömegét. Ma az oldalfalak 85 méteres hosszának egy negyedét teszi ki magasságuk, s ez nagyban fokozza az épület monumentális hatása mellett annak könnyed eleganciáját. Bár tervek Fellnertől sem maradtak fenn, de a magasítás, a manzardtető és a sarokrizalitok kialakítására viszont sikerült oeuvre-jében kézzelfogható párhuzamokat, analógiát is találnunk, amit az eddigi kutatás nem vett figyelembe. Az egri Líceum részleteinek, bizonyos megoldásainak legközelebbi analógiáját Fellner oeuvre-jében a már említett, egykor az Eszterházy család levéltárában őrzött 1763-as tatai várkastélyhoz készített tervei között találjuk meg, s amelyeket ma Révhelyi Elemér jóvoltából annak fotókópiáin tanulmányozhatunk.66 Az ezek alapján vizsgálható várkastély tervek közül számunkra elsősorban a IV. számú tervvariánsnak az udvari homlokzatot ábrázoló rajza érdekes,6' miután erősen hasonlít a Líceum főhomlokzatára. Nyilván nem lehet két különböző funkciójú épületet, egy szellős tóparti kastély kert felőli hátsó homlokzatát és egy, a tudományok fellegvárának készülő universités bejárati főhomlokzatát összehasonlítani, nemcsak a funkció, az igények különbözősége, de még a tatai épület esetében más, speciális adottságok - így szintkülönbségek, a tó, a meglévő vár maradványai - miatt sem. Fellner oeuvre-jében viszont itt találkozunk először a középrizalit manzardtetejének igen erős megemelésével, s a díszített oromfal alatt pedig a háromszögű timpanonos lezárással. A tatai IV. tervvariáns E-D irányú keresztmetszetén68 jól megfigyelhető hogy a manzardtető szerkezete majdnem a hátsó épületrész teljes magasságának harmadát foglalja el, s még a tó felőli főhomlokzat középrészén is fölülmagasodva koronázza az épületet. Feltűnő, hogy Fellner a kert felőli tetőzetnél a két hátsó sarokrizaliton mellőzte a kor szokása szerint szinte kötelező kisebb pavílonsisakokat és az ökörszem padlásablakokat69 egyenesen az attikára ültette ki. A háromszögű timpanon alkalmazásán kívül épp ez utóbbiak, s a tetőmegoldások köszönnek vissza a líceum épületén. A homlokzati középrizalit erőteljesen megemelt manzardteteje jellemzi egyébként Fellnernek az egri építkezéssel párhuzamosan végzett munkáját, a veszprémi püspöki palotát is, de nem a finoman megmunkált bejárati oldalról, hanem távolról, a mélyebben fekvő város felől nézve dominál a magasan kiemelkedő középtető. A jó szemű Eszterházynak bizonyára a tatai kastélyterv egyéni szemlélete tetszett meg, valamint Fellner azon igyekezete, amivel a kastélyépületet és környezetét össze kívánta hangolni. Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy a püspök kezdetek óta foglalkozott a Líceummal szemben lévő dombon egy új székesegyház építésével és a két épület közötti tér kialakításával. Ezáltal a tér egy közös tengelyre fűződő, a két egymás felé forduló méter számolást vettük irányadónak. 65 Minden bizonnyal a megnövekedett terhelés miatt volt szükség a boltozatok megerősítéséhez például a dísztermek alapozásánál középső tartóoszlopok beépítésére, valamint a három nagyterem téglaboltozatának kihúzóvassal és tartóvassal való biztosítására is, hiszen Fellner más munkáinál statikai problémákkal nem találkozunk. 66 Vő. 53 jegyzet. Az anyag ma a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdona. 67 Révhelyi 1988. Képes melléklet: 77. Itt kell köszönetét mondanunk a tatai Kuny Domokos Múzeumnak, hogy a fotókópiák másolatát 2012-ben rendelkezésünkre bocsátotta. 68 Uo. Képes melléklet: 78. 69 Fellner munkásságában a kartouche-szerű ovális tetőablakok francia stíluseredetére Kapossy János hívta fel először a figyelmet. Kapossy (1931) 1999. 248-249. Fellner, mint a korszak legtöbb építésze könyvekből, mintalapokról is tájékozódhatott. 114
