Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
LUDANYI GABRIELLA LUDÁNYI GABRIELLA AZ EGRI LÍCEUM ÉPÍTÉSZEI A GERL-FELLNER PROBLÉMA Jelen munka elsősorban a régóta fennálló és még szakmai körökben is sok bizonytalanságra okot adó mesterkérdéshez, azaz a „Gerl-Fellner” problémához kíván néhány adattal hozzájárulni, hiszen a közismert építészcsere okai, körülményei máig vita tárgyát képezik. Elsőként azonban össze kell foglalnunk a Líceum építéstörténetét, röviden érintve azokat az előzményeket és körülményeket, amelyek e nagy mit létrejöttét meghatározták. Eger igencsak megszenvedte a töröktől való visszafoglalást, a féléves ostromzár után a város szinte lakatlan, s környéke is mintegy 5 mérföldnyi körzetben néptelen, de még egy 1690-es öszszeírás is mindössze csak 9 utcát és 810 házat számlál.1 Utóbb a Rákóczi szabadságharc és következményei: az ostrom, a jogfosztott Telekessy püspök helyzete, s főként az 1708 végén kitört súlyos pestisjárvány fokozta a katasztrofális állapotokat. A pusztulás után azonban viszonylag gyors volt a regenerálódás, és a háborús, zaklatott idők múltával a város nemcsak újjáépült, hanem rendkívül gyors ütemben fejlődött, közel egy évszázad alatt több mint háromszorosára nőtt, így a II. József féle öszszeírások már 2730 házat, és közel 17000 lakost vettek számba.2 Eger törvényes földesura 1695-től ismét az egri püspök lett, így a püspökség joghatósága folyamatosan fennmaradt, sőt hangsúlyozottan érvényesült - ezáltal a város életében, fejlődésében személyes szerepük, udvartartásuk közvetlen hatása is megkérdőjelezhetetlen. A szinte robbanásszerű fejlődésben a város egyházi-földesúri székhely volta egyre markánsabban, és egyre pozitívabb hatással jelentkezett. Eger, mint a nagy kiterjedésű egyházmegye, valamint Heves- és Külső-Szolnok egyesült vármegyék központja kiemelt helyzettel bírt: újra-, illetve fel kellett építenie azokat az intézményeit és reprezentációs épületeit, amelyek nélkül sem funkcióit, sem rangját nem gyakorolhatta volna. A városban mintegy három emberöltő alatt egy olyan hatalmi, vallási, politikai, gazdasági központ alakult ki, amely egyre szélesebb körben inspirálta az építtetőket, de magához vonzotta az építőket, művészeket és mestereket is. A század folyamán a fő megrendelők, elsősorban Eger püspökei és 1 Beschreibung der Statt Erlau ... MNL Kam.L.Misc. fase 2025.275-334. 2 Nemes 1998.131. Csak összehasonlításként iktatjuk ide, hogy Buda házainak száma ugyanakkor 3177 volt. Ez a gyors fejlődés a következő, 19. században az átlagosra esett vissza, Montedegoi Albert Ferenc 1868-ról 4400 házat és 20780 lakost közöl. Albert 1868. főpapjai műveltsége,3 a szerzetesrendek határokon átnyúló egysége, a lassanként szélesedő polgárság és honorácior réteg igénye, ízlése példaértékűvé vált, s a módosodó lakosság többsége már maga sem elégedett meg a szerényebb kézműves munkákkal. A megrendelések szaporodása magával hozta az idegenből jött mesterek betelepülését, s a nagy megbízásokkal ellátott, tisztesen honorált művészek többsége nemcsak alkalmi feladatteljesítésnek tekintette egri tevékenységét, hanem szakmai kibontakozása lehetőségének is. A műhelyek munkatársai, sok esetben még az összefonódó családi kötelékek is olyan művészgenerációk működését alakította ki, akik a kontinuitást biztosították.4 Az elvárásokban a művész számára egyszerre adódott késztetés az önállóságra, de egyben az erős függés, a megrendelő személyéhez, annak elképzeléseihez, olykor csak ötleteihez idomuló feladat teljesítéséhez való alkalmazkodási kényszer is. Mindez olyan közeget biztosított, amely szerencsés esetben magában foglalta az invenciózus egyéni kibontakozás lehetőségét, de veszélyként hordozta a provincializmust is. A kettősség olykor az utókor elhamarkodott értékítéletében is megnyilvánul, akár a szóban forgó Gerl-Fellner kérdést, akár Maulbertsch líceumi kápolnafreskójának több évtizedes kicsinylő minősítését hozhatjuk példának. A Líceum építéstörténete Josef Ignaz Gerl működése (1762-1764) Noha a köztudat az egri líceum alapítását sokáig csak Eszterházy Károly püspök nevéhez kötötte, elsősorban Soós Imre és Voit Pál munkássága nyomán' ma közismert, hogy valójában már elődje, Barkóczy Ferenc foglalkozott egy felsőoktatási intézmény alapításának tervével. Ehhez alapokat az alsópapság oktatására szolgáló szemináriumi képzés nyújtott, ami már 1700-tól, illetve Telekessy István 1709-es alapító oklevele óta működött Egerben. Noha a nagyszombati és kassai szemináriu-3 Bitskey 1997.9-21,LuDÁNYi2013a.41-48. 4 Példaként hozhatjuk a Povolni családot, vagy Öreg Hösz János egri képfaragót és fiát, Hesz János Mihály festőt, aki bécsi tanulmányok, és számos hazai és osztrák templom oltárképének megfestése után az első magyar képzőművészeti akadémia megálmodója volt, - de említhetnénk sok más Egerből induló művészcsaládot is. Voit 1969b. Mesterek adattára 382-383. Uo. 342,339. 5 Soós 1967., Voit 1969a„ Voit 1972. 2. A Líceum nyugati, főhomlokzata (fotó: Szántó György, 2012) 107
