Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Kalácska Róbert - Kováts István: Előzetes jelentés az egri Érseki Palota díszudvarának régészeti kutatásáról, 2011-2013

KALÁCS KA RÓBERT- KOVÁTS ISTVÁN

KALÁCSKA RÓBERT - KOVÁTS ISTVÁN

ELŐZETES JELENTÉS AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA DÍSZUDVARÁNAK RÉGÉSZETI KUTATÁSÁRÓL, 2011-2013*

Az Eger belvárosában álló Érseki Palota együttese jelenleg ismert formájában a 18-19. századi építkezések során alakult ki, elsősorban Erdődy Gábor (1715-1744), Barkóczy Ferenc (1745-1761) és Eszterházy Károly (1761-1799) püspöksége idején. A fennmaradt írásos források, a korszakra vonatkozó várostérképek és az utóbbi években az épületben folyt műemléki és régészeti kutatások1 alapján viszonylagos pontossággal felvázolható a püspöki palota ( 1804-től érseki rezidencia) barokk kori építéstörténete. Ugyanakkor lényegesen kevesebb ismeretünk van a terület szűkebb környezetének 18. századot megelőző topográfiájáról, beépítettségéről, középkori és 16—17. századi előzményeiről.

A díszudvar régészeti kutatásának előzményei

A palota előzményének tekintett épületcsoportról a legkorábbi kartográfiai forrás az Eger 1596-os ostromát ábrázoló Johann Siebmacher által készített rézmetszet, amelyen annak helyén egy nagyobb méretű lakópalota látható (Biscopfische Wohnug „M" jelzettel) a Szent János templomtól északra.2 Azt a korábbi kutatás is feltételezte, hogy ez az épület a 16. század végén már a városban álló püspöki palotával azonos lehet. A visszafoglalás utáni időszakból, 1690-ből származik egy levél, amelyben Edelsbacher György szepesi kanonok, kamarai számvevő azt írja, hogy püspöki rezidencia számára három kastélyt adott át gazdasági épületekkel együtt. ' Ennek az épületcsoportnak az egybeépítésével alakult ki a 18. század harmincas éveire az Erdődy Gábor által Giovanni Battista Carlone építész tervei alapján emeltetett barokk rezidencia, amelyet az 1750-es, 1760-as években és később, a 19. század első felében több ponton jelentősen átalakítottak és bővítettek.4

Az 1995-től az épületegyüttesben megindult és később több szezonban (2005, 2009,

2011, 2013) kihagyásokkal folytatott műemléki és régészeti kutatások során sikerült nagyrészt feltárni és meghatározni az Érseki Palota főbb építési periódusait és azok maradványait.

Feltételezhető volt, hogy az 1690-es levélben említett városi házak részben még késő középkori vagy 16-17. századi eredetűek. Bebizonyosodott, hogy a palotaépület középső szárnya földszintjének egyes részei (falai és egykori nyílásai) korábbiak a később épült felmenő falaknál, továbbá megfigyelhető volt, hogy a 17. század végén adományozott házak falai

* Köszönettel tartozunk Bozóki Lajos, Kovács Klára művészettörténészeknek és Simon Zoltán régésznek akik rendelkezésünkre bocsátották saját kutatásaik dokumentációját, valamint számos konzultáció során segítették munkánkat. Köszönet illeti továbbá Búzás Gergely múzeumigazgatót és Fodor László régészt, valamint SzelesnéÁcs Csilla régészeti felügyelőt értékes helyszíni megfigyeléseikért és tanácsaikért.

1 Bozóki-Kovács K.-Simon 2009.

2 Bozóki 2015.

3 Bozóki 2015.

4 D.Mezey 2005.57-58.

1. A 2011. évi ásatás áttekintő térképe

nagyrészt azonosak a palota déli, földszinti helységeinek főfalával.' Összesen három korai épület alaprajzát sikerült nagy vonalakban tisztázni. Arra a kérdésre nézve, hogy ezek mikor épülhettek, a kutatások nem tudtak kielégítő választ adni: a korai épületekhez köthető egyetlen kőfaragvány, egy gótikus stílusú élszedett konzol, csak tágabb időhatárok közé, a 14. század vége és a 16. század közepe közé keltezhető.6 Az épületrész 2009- ben folyt szondázó régészeti kutatásai egyrészt megerősítették, hogy több különböző korú építménnyel lehet számolni a területen, másrészt valószínűsítették, hogy egyes előkerült jelenségek (járószintek) még középkori eredetűek. Az előkerült leletanyag nagyobb részét azonban a 17-19. század közé lehetett datálni, a legkorábbi kerámia töredékek is 16. századiak. Ezek alapján inkább azt tételezhetjük fel, hogy a palota helyén állt nagyobb alapterületű házakat talán valamikor az 1552-es ostrom után emelték; ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a terület beépítése összefügghet a közeli városfalak 1570 körüli felépítésével.*

Régészeti kutatások az Érseki Palota díszudvarán 2011 -ben és 2013-ban

A fentebb röviden ismertetett előzmények után került sor a palotaépület főhomlokzata előtt elhelyezkedő díszudvar régészeti kutatásaira. Az egri Dobó István Vármúzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma (Visegrád) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke részvételével 2011 -ben és 2013-ban folytak a megelőző feltárások, amelyeket a palotában kialakítandó Egri Érseki Kulturális, Turisztikai

és Látogatóközpont beruházásai tették lehetővé.

A kutatások elsődleges célja a terület régészeti érintettségének felderítése mellett egy további lényeges kérdés eldöntésére irányult. A palotában azonosított korai épületek homlokzatainak elhelyezkedéséből ugyanis korábban azt a következtetést lehetett levonni, hogy a palota K-i homlokzata előtt a mai díszudvar területén a középkorban - esetleg a 16-17. században - egy utca húzódhatott.9 Ez, a feltételezések szerint, talán párhuzamosan futott az udvar előtt a város É-D-i tengelyét korábban is alkotó mai Széchenyi utcával. A terület topográfiájához tartozó további adalék, hogy ez utóbbit egy 1550-es írott forrás említi először Hosszú utca (Hozzwcza) néven, és Eger egyik legfontosabb útvonala lehetett.10 Ennek a maradványai kerültek elő 1964-ben egy leletmentés során, amikor az út rőzsekö-5 Bozóki 2015.

6 Bozóki 2015.

7 Simon 2009.

8 Bozóki 2015.

9 Bozóki-Kovács K.-Simon 2009.

10 Kovács B. 1965.85-86.

99