Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kalácska Róbert - Kováts István: Előzetes jelentés az egri Érseki Palota díszudvarának régészeti kutatásáról, 2011-2013
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. 2. Az Érseki Palota 18. századi külső járószintje a 2013/1. szelvényben (fotó: Kalácska Róbert) tegekből, gerendákból és deszkapallókból álló szerkezetét és kialakítását tekintve is fontos megfigyeléseket sikerült tenni. Az itt előkerült leletanyag (patkók, patkószegek, csizmatalpak) alapján az út korát az ásató a 16. század második felére határozta meg.11 12 A lentiek alapján indult meg 2011-ben az előzetes régészeti kutatás, amely hosszabb szünet után 2013-ban folytatódott. Ennek során az Érseki Palota középső szárnyának homlokzata előtt a beruházáshoz kapcsolódó, tervezett mélyfúrások által leginkább érintett területen gépi és kézi munkával először 5 kutatóárkot húztunk (2011 /1-5. árkok) ( 1. kép), majd az árkok határolta részen, nagyobb összefüggő felületen, egy-egy 80 m2-es és egy 16 m2-es szelvénnyel (2013/1. és 2013/2. szelvények) vizsgáltuk át a felületet. Az időben és térben rendkívül korlátozott kutatásokat külön is megnehezítette, hogy a díszudvart nagymértékben megbolygatták a 20. században; erre utalnak a jelentős számban előkerült különböző rendeltetésű közművek és aknák, amelyek többnyire elpusztították a régészeti rétegeket és objektumokat. A 2011. évi kutatások A 2011 /1. árkot az épületre merőlegesen 17,60 m hosszan, 1,40-2,10 m szélességben húztuk meg. Az épülethez becsatlakozó végén alakítottuk ki a 2011/1. árok/1. szondát, amellyel a palota falalapozását és az alatta húzódó rétegeket vizsgáltuk meg. A szondát 1 m szélességben, 1,90 m-ig mélyítettük kézi erővel. A beton járólap alatt közvetlenül megtaláltuk a palota homlokzati falszakaszának tégla alapozási szintjét, alatta sötétbarna, kevert, valamint sárga szemcsés kevert réteg volt; ebből a betöltésből 11 Kovács B. 1965.85-86. és uö. 1964. Az utóbbi kéziratos jelentést Kovács Klárának köszönjük. 12 Kováts 2011. és uö. 2012. nagyobb mennyiségű 18. századi kerámiatöredéket és állatcsontot gyűjtöttünk. A szondában 1,5 m-től egységes sötétbarna-feketés, leletmentes réteg volt, amely különösen a déli metszetben volt látható. Kis mélységben kézi erővel a szonda nyugati metszetében mintegy 15-20 cm mélységig a 3. Ezüstérem és ólom astragalus a 2011 /2. árokban lokalizált 16-17. századi ház betöltéséből (totó: Kováts István) falalapozás alá bebontva igyekeztük megtalálni az itt feltételezett középkori, de legalábbis a barokk kori (köpeny) falat, sikertelenül. A 2011/1. árok DNy-i harmadában 60-70 cm mélyen szabályos, kövekből kirakott járófelület bontakozott ki, felszínéről és a közvetlenül felette húzódó betöltésből 18-19. századi kerámiát, kevés állatcsontot és vastárgyakat gyűjtöttünk be. Ugyanezt a járófelületet megtaláltuk a 100
