Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: Az időjárás mint a tizenöt éves háború hadműveleteit befolyásoló tényez

Ebből kiderül, bár igyekeztek a csapatok minél hamarabb Nógrád alá vonulni, „mindazonáltal az szüntelen való havak s esők s az jeges-fagyos utak miatt, melyek az menő hadnak igen nagy hántására valának, Palánkhoz [Dré- gelypalánk] elébb nem jutának, hanem Böjtelő hónak [február] utolsó napjai táján. Mátyás herceg minden égi háborúkat és szélvészeket győzhetetlen elmével s teste erejével s nagy tűréssel szenvedvén, úgyhogy az ő példájával az többi is mindnyájan az utaknak alkalmatlanságit bátor szívvel szenvedni láttatnának.”l8A felvonuláshoz hasonlóan komolyan hátráltatta a zord időjárás és ezzel összefüggésben a nehezen járható utak és az árvizek az elfoglalt vár alóli elvonulást is. Istvánffy erről a következőképpen számolt be történeti munkájában: ”s annakutána nagy nehezen, sáros utakon s árvizeken és szüntelen való esőkben nagy nehezen hazamenének, úgyannyéra, hogy semmi hajókat nem kaphatván, s a hidak mindenütt az vizektől elszakasztván, az hadnak sok helyeken egynéhány napiglan veszteg lenni, és éhséget s hideget és szükséges dolgoknak szükségét s egyéb alkalmatlanságokat eltűrni kénszeríttet- nének.”19

A felső-magyarországi hadak több mint egy hónappal később (április végén) - Prépostváry 1594. januári tervének megfelelően - Hatvan alá vonultak Christoph von Teuffenbach kassai végvidéki főkapitány vezetése alatt, aki „az váras árkában lévő vizet, melyet az Zagyva folyóvízből belevettenek vala, másuvá venni igyekezék, s azt sok parasztemberek munkájával hiábanvaló szándékkal próbálá meg, mivelhogy az árkok (esten esvén az eső, s az tavaszi időnek maga természeti hozása szerént az folyóvíz megáradván) ismég megtelnek vala.”20 A várat végül két hónapig - június végéig - hiába ostromolták a keresztény seregek, nem tudták elfoglalni, mint ahogyan az Esztergom ellen május elején indított támadás is kudarccal végződött. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy míg Hatvan esetében az időjárás és az azzal összefüggésben jelentkező áradás komoly befolyást gyakorolt várvívás menetére, addig az utóbbi erősség esetében leginkább a hozzá nem értés volt a sikertelenség fő oka.

1594-et követően azonban a keresztény seregek sem indítottak tavasszal hadjáratot. Hiába is terveztek volna bármit, mivel az időjárás és annak a

18 Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Budapest, 2009. 147.

19 Istvánffy 2009. 151.

20 Istvánffy 2009. 160.

84