Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: Az időjárás mint a tizenöt éves háború hadműveleteit befolyásoló tényez

állapotát, teljesítményét, a felszerelés minőségét, valamint az élelmezést is.15 A továbbiakban tehát azt szeretném bemutatni, hogy az időjárási feltételek adottak voltak-e ahhoz, hogy a hadakozó felek a hadjáratok időkereteit kibővítsék a (kora) tavaszi vagy késő őszi, esetleg téli időszakra?

A hadjáratok kiterjesztése a tavaszi időszakra

Prépostváry, Geizkofler, Trautmannsdorf, Liechtenstein és a névtelen szerzők azt ajánlották tehát, hogy a keresztény seregek még a tavasz folyamán kezdjék el hadműveleteiket, magukhoz ragadva ezáltal a hadászati kezdeményezést, mivel ekkor még az oszmán fősereg távol van a magyarországi hadszíntértől. A tizenöt éves háború folyamán egyetlen alkalommal, 1594-ben történt meg, hogy a császári-királyi csapatok már február végén - március elején táborba szálltak. A múlt esztendei felvidéki hadjárat folytatásaként ugyanis ekkora tervezték Nógrád megostromlását. Az akkor uralkodó időjárást Thurzó György leveleiből, valamint Illésházy István és Istvánffy Miklós munkáiból egészen pontosan tudjuk rekonstruálni. Thurzó még a gyülekező had táborából február 27-én hitvesének a következőket vetette papírra: „Mostani álapotunk felől egyebet nem irhatok, hanem, hogy bizony elég gonosz időnk jár.”16 Illésházy feljegyzéseiben pedig ekképpen örökítette meg az eseményeket: Martij 7. „igen hideg és rút időben szállá meg Neo- gradot (Mátyás herczeg, németekkel, magyarokkal, vármegyékkel.”17 Istvánffy leírásából értesülhetünk azonban a legrészletesebben mind az ostrom előkészületeivel, mind a hazavonulással kapcsolatos nehézségekről.

újkor éghajlattörténetéről. Agrártörténeti Szemle XXXI (1989: 1-4. sz.) 118-147. 129-147; Ágoston Gábor-Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar Századok, s. Panno- nica Kiadó, 2000. 86-88.; Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Szeged, 2001. 56-62.; Behringer, Wolfgang: A klíma története. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Budapest, 2010. 117-139.

15 Pászti László: A természeti viszonyok befolyása a harci cselekményekre az 1848-1849-es szabadságharc idején. Hadtörténelmi Közlemények 126 (2013; 3. sz.) 767-790. 778.

16 Bethlenfaivi gróf Thurzó György levelei nejéhez Czobor-Szentmihályi Czobor Erzsébethez. Közli Kubinyi Miklós. I—II. kötet. Budapest, 1876. I. 59. a török történetírók közül Kjátib Cselebi írt az akkori rossz időről: Cselebi 1916. 212.

17 Illésházy István nádor följegyzései 1592-1603. Közli Kazinczy Gábor. Pest, 1863. 8.

83