Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: Az időjárás mint a tizenöt éves háború hadműveleteit befolyásoló tényez

sikerül azt elfoglalni.”12 Szamosközy István pedig lejegyezte, hogy a székes- fehérvári csatából (1601. október 10-15.) megfutott janicsárok egyebek mellett a következőket ígérték Jemiscsi Hasszán nagyvezírnek: „Kazim-giun, azaz Szt. Demeter-nap után tizenötöd napig minden esztendőnként tovább vetjük az hadakozás napját, úgy hogy senki ez meghatározott napig az császár [ti. a szultán] hadakozásától meg ne vonhassa magát.”13

Mielőtt megvizsgálnám a felsorolt tervek, elképzelések és ígéretek megvalósításának lehetőségét, azaz, hogy ki lehetett-e terjeszteni a hadakozási időt a tizenöt éves háborúban a tavaszi és a téli hónapokra is, érdemes egy rövid kitérőt tenni a Kárpát-medence 16-17. századi éghajlati viszonyaira tekintettel. Az úgynevezett „kis jégkorszak” ugyanis, amellyel a 14. és 19. század közötti gleccser-előrenyomulások időszakát jelölik, egyik leghidegebb időszaka a 16-17. század fordulójára esett. Az 1550-es évek közepének meleg, száraz nyarai a század végére egyre hűvösebbé és csapadékosabbá váltak. Az 1580-as évek közepén az alpesi gleccserek előrenyomultak és ez a folyamat egészen a századfordulóig tartott. Ennek következtében az éves középhőmérséklet átlagosan 1,2-1,4 celsiusszal lett alacsonyabb, mint korábban. Ez azt jelentette, hogy a telek egyre hidegebbé, zordabbá váltak, míg a meleg nyarakat a hűvösek váltották fel, amelyek ráadásul egyre csapadékosabbak is voltak. A klímaváltozás a Kárpát-medencét sem kerülte el. A 16. század közepétől kezdődő hideg időszak csúcspontja az 1595. és 1602. közötti évekre esett, mint ahogyan ez az egykorú keresztény és muszlim történeti munkákból, illetve levelezésekből kiderül. 14 Mindezek természetesen hatást gyakoroltak a folyók vízjárására, a terep járhatóságára, és a megfigyelésre is. Emellett befolyásolta a zsoldba fogadottak és az állatállomány

12 Cselebi 1916. 269. Pecsevi tarikhjában ugyanerről a következőket írta: „mivel Kászim napjához még húsz napnál több volt hátra, azért az időjárás kedvezőre fordulását türelemmel várták.” Pecsevi 1916. 141. Meg kell jegyeznem, hogy Kjátib Cselebi már az 1593. évről szóló leírásában is említést tett erről az úgynevezett „kis nyárról.” Cselebi 1916. 211.

13 Szamosközy István történeti maradványai. 1542-1608. IV. vegyes foljegyzések. Kiadta: Szilágyi Sándor. Budapest, 1880. 209-210.

14 Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. A feljegyzéseket feldolgozta: Réthly Antal. Budapest, 1962. 102-117.; Rácz Lajos: A Kárpát-medence éghajlattörténete a kora újkor idején (1490-1800). A kömyezettörténeti források feldolgozásának módszerei. Történelmi Szemle 37 ( 1995: 4. sz.) 487-508.; Rácz Lajos: A középkor és a kora

82