Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

ZAY ORSOLYA: „Hátra van még a fekete leves”. Az egri vár oszmán-török fajansz-és kínaiporcelán-töredékei

fajanszcsésze fordul elő, különböző minőséggel. Gyakran találunk nagyon pontosan festett darabokat, valamint szétfolyt vagy a mázzal inkább egybe- folyónak tűnő festésűeket is. Maguk a mázak többféle összetételűek és vastagságúak lehetnek, de csak egy réteget találunk az edény felületén. Felmerülhet még a mázak kapcsán, hogy az edény felületére a fedőmáz előtt felvitt festék máz vagy engób. Az engób agyag alapú festéket jelent, míg a máz üvegalapú. Eldönteni ránézésre igen nehéz, de anyagvizsgálattal tisztázható a festékek összetétele.

A fajanszedények és csempék lehetnek máz alatti és máz feletti festésű- ek. Európában az iszlám terjedésével ismerték meg a tágabb értelemben vett fajanszot.37 Nem tudjuk pontosan, miért tértek át Iznikben a 15. század második felében a korábban vörös agyagú kerámiákról a fajanszra, de valószínűleg a kínai porcelán lehetetett a mesterekre ekkora hatással. Ahogy a porcelánok terjedését tárgyaló fejezetben láthattuk, több útvonalon érhették el a porcelánok az arab és később az oszmán területeket.38 Először a 14. század végén Szíriában, majd perzsa és egyiptomi területeken is elkezdték utánozni. Oszmán területen IL Murád edimei mecsetének díszein látszik meg elsők között a porcelán befolyása a díszítésekre.39

A porcelán és a fajansz megjelenése a Hódolt Magyarországon

A 16-17. században a kereskedelmi útvonalak több irányban haladtak át Magyarországon. Mivel az olyan feldolgozóipari termékek, mint a textilek, fémtárgyak, minőségi kerámia behozatalra szorultak, az ország agráripari vagy feldolgozatlan cikkeket exportált nyugatra cserébe, mint a szarvasmarha, bor, bőr és réz.40 A már létező kereskedelmi útvonalakat és kapcsolatokat kihasználva az oszmánok igen magas jövedelmekre tettek szert az importexport cikkekből a Hódolt Magyarország határain. A behozatal sem állt meg,

37 Fajcsák 2007. 74.

38 Carswell 2000. 145.

39 Carswell 2000. 68.

40 Fodor Pál: Trade and traders in Hungary in the age of Ottoman conquest: An outline. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hung. Volume 60 (1), 2009. 2.

426