Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

ZAY ORSOLYA: „Hátra van még a fekete leves”. Az egri vár oszmán-török fajansz-és kínaiporcelán-töredékei

német, osztrák, angol és itáliai területekről érkeztek az áruk, mint az angol textil, sziléziai és morva kések, kaszák, sarlók.41 Úgy gondolom, érdemes megnéznünk a délről érkező árukat, ha a porcelánt és a fajanszot vizsgáljuk, mivel az Oszmán Birodalomból érkező árukról jóval kevesebbet tudunk, mint a nyugati kereskedelemről. Az útvonalak már léteztek korábban is, és valószínűleg a török közigazgatási és katonai központokba csatlakozhattak be.

Ezt támogatja az a tény is, hogy a levantei kereskedelmi áruk, főleg az ország keleti részén, az 1570-es évekre az észak-déli útvonalon jelentek meg. Ennek az az oka, hogy a Földközi-tengerre érkező áruk az Oszmán Birodalmon belül vámmentességet élveztek, tehát jobban megérte a délről Belgrádot érintő útvonalon vásárolni és úgy szállítani északra, mint kilépni a vámmentes övezetből, és a ki- és belépéssel kétszeresen kifizetni a vámot. A kereskedők között gyakran megjelentek a korban zsidók és görögök, de mellettük ugyanúgy megtaláljuk a városok magyar kereskedőit is.42 Vannak olyan áruk, amelyek a belső kereskedelem és vámmentesség, valamint egyes rendeletek miatt nagyobb mennyiségben jelentek meg a kereskedelemben, mégsem találjuk meg a nyomukat ugyanolyan tömegben az írott forrásokban. így alakulhat ki olyan helyzet, mint az egri porcelánok és fajanszok esetében is, hogy az írott adatok és a régészeti leletanyag alapján ellentmondó mennyiségeket és tendenciákat láthatunk.

A történettudomány a török áru alatt az alábbiakat szokta megnevezni: textilek - vászon (durvább és jobb minőségű, mint a bujavászon), gyapjúalapú anyagok (különféle posztók, mint az aba, bagazia), állati eredetű kevert textilek (pl. teveszőr felhasználásával készült anyagok) -, és különféle pámahajak és szőnyegek. Emellett találunk még bőrárut (nyers és kikészített bőröket, illetve kész termékeket). Az áruk Velencében, vagy az Oszmán birodalom területén készültek (Anatóliában, Ruméliában és a Balkán északi részén).43 Ezek mellett a 17. század elején már többféle árut találunk a vámnaplókban török ám néven. Kassán 1610-ben már pipákat, kávét, trópusi gyümölcsöket, különféle textileket és fűszereket találunk, melyek

41 Fodor 2009.3.

42 Fodor 2009.4.

43 Gecsényi Lajos: “Turkish goods” and “greek merchants” in the kingdom of Hungary in the 16th and 17th centuries. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hung. Volume 60 (1). 2007. 58.

427