Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

NÉGYESI LAJOS: Törökkori csatahelyek nyomai terepen

A lövedékek mintázata kedvező esetben megőrizheti a harcászati eljárások nyomát is. Zrínyi-Újvár ostromterületének kutatása során, az egyik ostromüteg alatti lejtőn két markánsan kirajzolódó sávban kerültek elő ép és becsapódott puskagolyók. Ez feltételezésünk szerint egy támadás nyoma, ami az ágyúk ellen irányult. A sávok jelzik a terepszakaszt, ahol a muskétások megálltak és sortüzeket adtak le. A becsapódott golyók a törökök lövéseit jelzik, az ép golyókat a lövészek ejtették el. Az elöltöltős fegyverekkel vívott összecsapások helyszínein általános az elejtett golyók jelenléte, hiszen a lövedéket a lövésznek elő kell venni a csőtorkolathoz illeszteni és beleejteni. Ennek során, főleg ha az ellenség visszalő, könnyen elejthetnek egy-két golyót, amit nagy valószínűséggel nem kezdenek el keresgetni, hanem ott hagynak. Az elejtett golyók és az ellenség által kilőtt és becsapódott lövedékek együttese jelzi a lövészek harcvonalát.

Esterházy említi az ágyúsáncot, ami a hidat lőtte. A dombperemen lokalizált lelőhely felel meg leginkább ennek a leírásnak. Az ostromsáncok hátsó határán két ágyúsáncot láthatunk egymás közelében. A helyzetük alapján valószínűsíthető, hogy június 7-re készültek el. A peremen lévő némileg közelebb fekszik a várhoz. Ez valószínűleg később épült, amikor már az ostromárkok vonala túljutott ezen a területen. Ez egybevág az Esterházy által említett június 11-i időponttal. A lejtőn és az ágyúsánc környékén feltárt harcra utaló nyomok alapján valószínűsíthető, hogy június 15-én ezt az ágyúállást foglalták el egy kirohanás során.5

A terepkutatás során előkerülő lövedékanyag és az apróbb szórványos kísérő tárgyak (érmek, gombok, csatok, veretek stb.) alapján nagy valószínűséggel azonosíthatók a törökkori csatahelyek, azonban ezek az eredmények csak akkor jelentenek a történettudomány számára is hasznosítható információt, ha rendelkezünk az adott eseményről írott forrásokkal. Ezzel együtt, a jól dokumentált törökkori csaták esetében a terepkutatás minden esetben értékes adatokkal bővítheti ismereteinket.

5 Esterházy Pál levele feleségéhez. Farkasfalva, 1664. június 15. In: Esterházy Pál. Mars Hungaricus. Iványi Emma (ford.), Hausner Gábor (szerk.). Budapest, 1989. 325.

397