Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
NÉGYESI LAJOS: Törökkori csatahelyek nyomai terepen
jelenléte egy csapatnál, a lövedék ellátás problémái az egyes hadjáratok előkészítettségétől függtek. A nagyobb űrméretű sáncpuskákhoz való golyók készítésénél takarékosságból megfelelő méretű kavics köré öntöttek ólmot. A lövedékek eloszlásának értelmezése Az elöltöltő fegyverekkel vívott csaták esetében a harc tényét a becsapódott golyók jelzik, hiszen azt valaki kilőtte és eltalált valamit. Ennek megfelelően a deformált lövedék a célpontot jelzi, azonban a lövés helyét csak gyaníthatjuk. Kedvező esetben a szembenálló fél oldalán is találunk becsapódott golyókat, így mindkét fél harcrendje kirajzolódik, amit megerősít az elejtett ép golyók jelenléte. Az ólom puskagolyó alapján csak hozzávetőlegesen tudjuk azonosítani a fegyvertípust, melyből kilőtték. Jó állapotban megmaradt golyóknál esetleg az öntőforma hagyhat egyedi nyomokat, ami más lövedékeknél is azonosítható, de ez alapján csak az egyazon formába öntött golyókat csoportosíthatjuk. A gyakorlatban rendszerint az átmérő alapján csoportosítjuk a lövedékeket, hiszen felületén nincsenek a fegyverre utaló egyedi nyomok. Deformálódott lövedékeknél az átmérőt a mért tömegükből számíthatjuk ki. Az elöltöltő fegyverekkel vívott összecsapások helyszínein fontos leletcsoportot képeznek a tüzérségi eszközök lövedékei. A lövegek rendszerint látható célokra tüzeltek a csatatér határain belül. Általában tömör vasgolyókat használnak, amik ritkán szenvednek deformációt a becsapódás során, de kemény felületnek ütközve széttörhetnek. A vas ágyúgolyókat többször is fel lehet használni, éppen ezért gyakran összegyűjtötték őket a harc után. A távolabbi, nagyméretű célokra ágyúból tömör vasgolyóval, a közelebbi célpontokra mozsárból üreges testű robbanó gránátot, kis távolságra pedig ágyúból vas- vagy ólomgolyó kartácsot lőttek. Ezek előbukkanó darabjai jelzik a lövegek távolságát. Mivel a tüzérség egyik legfontosabb feladata az ellenség lövegeinek megsemmisítése, a viszonylag kis területen jelentkező nagyobb mennyiségű, esetenként különböző méretű ágyúgolyó az ellenség lövegeinek tüzelőállását jelezheti. Azonos űrméretű ágyúgolyók egy csomóban pedig nagy valószínűséggel magának a lövegnek a helyét jelzik. A golyók méretéből meghatározhatjuk az alkalmazott löveg űrméretét is. 396
