Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
NÉGYESI LAJOS: Törökkori csatahelyek nyomai terepen
STUDIA AGRIENSIA 31, 2015 Négyesi Lajos TÖRÖKKORI CSATAHELYEK NYOMAI TEREPEN A 150 éves török uralom időszakához elsősorban várostromokat és csatákat kapcsol történetírásunk. Ennek megfelelően, a korszak kutatása során a harcok rekonstruálása, a helyszínek azonosítása kiemelt jelentőséget kap. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a militarizált társadalom mindennapjaihoz is szervesen kapcsolódtak azok a tevékenységek és tárgyak, melyek a jelentősebb összecsapások helyét is jelezhetik. A vadászatok, szállítmányok kirablása, seregek táborozása, mind-mind szórvány hadianyagot hagy maga után. A csatahely azonosítása során egyik legfontosabb kérdés, hogy mit keresünk. Mit kell találnunk ahhoz, hogy azonosítsuk a helyszínt és rekonstruálni tudjuk az eseményeket? Sokan a tömegsírokat tartják a csata legfontosabb bizonyítékának, mások elszórt fegyverekre számítanak. A tömegsírok fontosságát nem vitatva, azt azért figyelembe kell vennünk, hogy a források alapján gyanítható, hogy sok csata után nem temették el a halottakat. Másrészt az eddig előkerült tömegsírok alacsony száma azt mutatja, hogy a megtalálásuk nagyon nehéz, inkább a szerencsének köszönhető. Jól példázza ezt Papp Lászlónak a mohácsi csatatéren folytatott többéves kutatása. A fegyverek ritkán maradnak meg az összecsapás helyszínén. A nagy részét összeszedik a zsákmánygyűjtők, később a lakosság is keresgél és éppen a harc színhelyén, hiszen ott van a legnagyobb esély valamit találni. Az 1687-es harsány-hegyi csata helyszínére a siklósi várból még hónapok múlva is kijártak gyűjtögetni a katonák.1 A terepen hosszabb ideig megmaradó fegyverek ott kerülnek elő, ahol nem folyik tudatos keresés, tehát a harctér közelében, ahol a menekülők elszórták vagy elrejtették. Ez utóbbi tényezőt figyelembe véve, előfordulhat, hogy az összegyűjtött fegyvereket távolabbra is elhurcolják, és ott rejtik el. 1 Várady Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelene. 2. kötet. Pécs, 1897. 491. 391
