Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

hogy Zrínyi Miklós őseitől örökölt és saját erényeivel megnövelt katonai hírét, nevét dicsérje. Egyben kijelentette: ezután sem mulasztja el, hogy kövesse Zrínyinek a közjavára felszentelt lelkületét. Zárásként megállapította, hogy őt és szövetségeseit „Zrínyi Miklós példája nyomán nagy reménységek töltik el.”31 Reálisan számított. Miként ismeretes, január 21-én Zrínyi magyar és horvát ezredei, a Rajnai Szövetség hadereje, császári és birodalmi csapatok megindultak, hogy mélyen behatoljanak a török területre. Elfoglaltak több kisebb várat és Pécs városát, bár maga a vár ostroma sikertelen maradt. De a kisjégkorszak egyik leghidegebb napján, február 2-án felgyújtották a Dráván átívelő eszéki hidat, a törökök magyarországi hadjáratának átkelőhelyét. A hadjárat ifjú résztvevője, Esterházy Pál szerint „a hidat Plútónak áldoztuk.”32

A téli hadjárat és az eszéki híd felégetése kedvezően befolyásolta a regensburgi gyűlést. Bankett és tűzijáték ünnepelte a döntést: a téli hadjárat nyitánya lett az oszmánok elleni nemzetközi háborúnak. Hozzátartozik azonban a teljesebb valósághoz, hogy az egész Európát elárasztó hírözön és propaganda is nagymértékben elősegítette, hogy az európai összefogás ügye átlendült a holtpontról. Ebben az értelemben azonosította Európa ügyét Zrínyi tevékenységével a közvetlenül a téli hadjárat után megjelenő angol életrajznak az olvasókat megszólító ajánlása. íróját máig nem sikerült megfejteni. Magyarországi származását csaknem biztosan ki kell zárnunk. Zrínyinek és a horvát báni kancelláriának széleskörű hírhálózata működött, amelyben közreműködtek a Hollandiában és Angliában tanuló magyar diákok is. De Zrínyi publicisztikája merőben más volt, sokkal konkrétabb. Fő célja az volt, hogy offenzív háborút indítsanak. Jellemző erre a törekvésére a téli hadjárat után közzétett Emlékirata. Címzettje Lipót császár, de az egész keresztény világhoz szólt. Vétek, ha a császár lebecsüli a török erejét és nem indítja meg azonnal a támadó háborút. II. Szelim szultán „ötven szultána karjainak bilincsében s fíndzsái közt lerészegedve is meghódította a ciprusi királyságot.” Mert „a török, ha nem győzzük le, akkor is győz, amikor nem győz. Maga a meséből előlépő Anteus, aki mindig visszanyeri erejét, amikor lábával a föl31 Johann Philipp Zrínyi Miklósnak. Regensburg, 1664. január 22. Fogalmazvány. (HHStA MEARtga) Fasc 219 T:7. No. 191.

32 Iványi-Hausner 1989. 145.

36