Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

det érinti.” Ne a puszta védelemre szorítkozzanak. „Mert ha nem győzünk, már le is győztek bennünket” és a törökök „közelebb jutnak Bécs falaihoz.” Az egész kereszténységet fenyegetik. „A szultán szablyája nem tenne különbséget köztünk, politikai viszályaink, féltékeny gyanakvásaink, valamint az államokban fennálló megosztottság szerint, ha módja nyílna az eltiport kereszténység vérében megfürdetni kardját.”33

Zrínyi itt vázolt haditervének fontos részét képezte a reális tájékoztatás az ország hadikészültségéről és a várak állapotáról. Egyetlen példa: Károly- város a térség és Itália kapuja, jelentőségéről mindenki mindent tud, hadifelszerelése mégis hitvány és hiányos. Fedezetlen és elhanyagolt. Száz és száz fogyatékosság teszi erőtlenné ezeket a helyeket. A falak bizonyos részein mintha Szemirámisz szoknyája lenne: ha az ellenség ugyanakkor hajtana be kocsin, amikor a várúr szintén kocsin éppen kihajt, nem ütköznének össze. A hadifelszerelések hitványak és hiányosak.

Kanizsa ostroma országos várakozást keltett. Alig kezdődött el az ostrom, Wesselényi nádor már azt írta, hogy feladását naponta várják, és utána Esztergom és Eger visszavívását kezdik meg. A Kanizsa ostromtáborában vezetett hadinapló, vagy inkább a hadműveletek jegyzőkönyve szerint a megkésettség és a nehézségek ellenére a vár néhány napon belül kapitulálni kénytelen, ha nem érkezik meg a nagyvezír felmentő serege.

A Rajnai Liga elnökét Lippay György esztergomi érsek a következően jellemezte: „egyesítette Európa hatalmasait” az Oszmán Birodalom ellen. Magyarországon összesen mintegy hatvanezer főnyi német, ausztriai, francia, magyar és horvát katona állt készenlétben 1664 nyarán. Indokoltak János Fülöp sorai Zrínyinek: bizik benne, hogy a szövetségesekkel egyesítve saját seregeit, az egész kereszténység igen nagy hasznára és javára legyőzi majd a török császár seregét Kastriota módjára.”34 Tudjuk, nem így történt. A szentgotthárdi győzelem után titokban megkötött vasvári béke szövege öt vár sorsát is magában foglalta. Várad és Érsekújvár a törökök birtokában maradt. Székelyhíd várát meg kellett semmisíteni. Zrínyi-Újvárat nem építhették újjá. Lipót császár viszont várat építhetett Érsekújvárral átellenben, a

33 Zrínyi tanácsa. Bene-Hausner 1997. 200-214.

34 János Fülöp Zrínyinek, Regensburg 1664. január 22. HHStA MEA Rtga Fasc.219 Tom 7. No. 91.

37