Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

ra gyakorolt hatását a Wesselényi szervezkedés felszámolása során Szente Bálint tanúvallomása is hangsúlyozta. Közvetlen hatása pedig a Rajnai Liga október 31-i gyűlésén kidolgozott offenzív háborús haditervből derül ki. Wesselényi nádor tudatta az országgal, hogy külső segítséggel megkezdik a háborút, és hamarosan jönnek a külföldi csapatok, „számtalan tűzokádó keresztény sereg és súlyuk alatt még a föld is meghasad.”29 Lipót császár pedig november 10-i keltezéssel biztosította a vármegyéket és a városokat, hogy a Német-Római Birodalom teljes fegyveres erejével és más külső hatalmak segítségével szembeszáll a török hódítóval. A Rajnai Liga elnöke azzal a paranccsal küldte Magyarországra csapatait, gróf Wolfgang von Hohenlohe generális vezetésével, hogy Zrínyivel működjön együtt. Hohenlohe a kötelező császári audiencia után Bécsből azonnal a Muraközbe indult, és Csáktornyán Zrínyivel több megbeszélést tartott, amint arról János Fülöpnek beszámolt.

1663 decemberétől Lipót császár elnökletével Regensburgban tanácskozott a német-római birodalmi gyűlés. Minden ország elküldte megbízottját, hiszen az egész Európát mélyen érinti, amit ott határoznak. Bár a Habsburg kormányzatban időközben ismét előretört a török háborút ellenző csoport, szándékát még nem érvényesíthette. Azon folyt a vita, hogy a háború milyen legyen, defenzív vagy offenzív? Ki legyen a hadvezér? Raimondo Monte- cuccoli? A svéd Wrangel? A francia Turenne? Vagy Zrínyi? A török háborút eddig is páratlan nyilvánosság kisérte; Európa éhes volt a magyarországi hírekre. Amint a Diarium Europeum újság, a Theatrum Europeum hírgyűjtemény cimei jól jelzik: a hírvilág átfogta Európát.30

1664. január 11-én Zrínyi megköszönte János Fülöp segítségét. A Rajnai Liga elnöke azonnal, január 22-én válaszolt. Érdemtelennek érzi magát Zrínyi nagy köszönetére, hiszen ha valaki ezekben az időkben dicsőséget szerzett magának bátorságával, okosságával és legyőzhetetlen lelkierejével a kereszténység ősellenségével szemben, az Zrínyi Miklós. Egyedül őt illeti meg a pálma. Az ő, János Fülöp feladata csak az lehet, amit mások is tesznek,

29 Bethlen János: Erdély története 1629-1673. Budapest, 1993. 191-194.

30 Gerd Dethlefs: Schauplatz Europa. Das Theatrum Europaeum des Matthaeus Merian als Medium kritischer Öffentlichkeit. In: Klaus Bussmann—Elke Anna Werner (Hg.): Europa im 17. Jahrhundert: ein politischer Mythos und seine Bilder. Stuttgart, 2004.149-181.

35