Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

hoztak törvényt Zrínyi-Újvárról viszont szó sem esett. A Rajnai Liga elnöke ugyancsak alaposan tájékozódott a magyarországi viszonyokról. Az 1662. évi pozsonyi országgyűlés reformterveiről és vitáiról Walderich von Waldendorf birodalmi vicekancellár helyszíni jelentéseiből értesült. Amikor pedig Lipót császár Bécsben 1663. június 7-én keltezett pátensével Magyarországon generális insurrectiót rendelt el, másolatát megkapta János Fülöp is.28

Az 1663-évi hadjáratát Köprülü Ahmed nagyvezír alaposan előkészítette. 1662-ben egyedül Morvaországba negyven kémet küldött, Apafi Mihály erdélyi fejedelmet pedig a táborába rendelte, hogy a meghódoló maradék Magyarországon a rendekkel királlyá választassa. A keresztény védelmi állásokat, mintegy 15 ezer főnyi császári haderővel, Rajmund Montecuccoli tábornagy Pozsony előtt építtette ki, de azt nem tudta megakadályozni, hogy Érsekújvárt, a Magyar Királyság északnyugati régiójának központi erődjét, Köprülü Ahmed ostrom alá vegye. A török táborba rendelt Apafi Mihály erdélyi fejedelem nevében kiadott, antedatált kiáltványokban a Magyar Királyság minden lakóját a teljes behódolásra szólították fel. Zrínyi programirata, a Török áfium ellen való orvosság már címében is visszautasította a nagyvezír hódoltatási szándékát. A harctéren sikerrel verte vissza a Zrínyi- Újvár elleni támadásokat, és győztes csatákat vívott a Mura mellett. Közben török és tatár portyák pusztították végig Morvaországot és Sziléziát, az újságok sokkoló beszámolókat közöltek: megcsonkított tetemekről, porig égett falvakról, éhező gyermekekről és feldúlt apácakolostorokról számoltak be. Az udvar Linzbe menekült.

Érsekújvár ostromának nemzetközi nyilvánossága mai szemmel is lenyűgöző. Az azonban kevés hangsúlyt kapott, hogy az erőd feladása nagy hatással volt a magyarországi és a nemzetközi haditervekre. Zrínyi és szövetkezett társai, Wesselényi nádor és Nádasdy országbíró elképzeléseit ugyancsak befolyásolta, hogy Érsekújvár elfoglalásával a Királyság északi része két területre esett szét, és Pozsonyból Kassára csak Lengyelországon át lehetett biztonsággal eljutni. Ettől kezdve már az offenzív, a támadó háború meginditásán dolgoztak. Érsekújvár elfoglalásának a magyar politiká28 Haus- Hof- und Staatsarchiv Wien, Mainzer Erzkanzler Archiv Reichstagsakten (HHStA MEA Rtga) Fasc.270 fol. 139-144.

34