Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

zetről.26 Az Opinio hangsúlyozta, hogy a török háború elkerülhetetlen. Köprülü Ahmed nagyvezír az egész ország elfoglalására, meghódítására készül, s a kiszolgáltatott lakosság már nem lát más megoldást, minthogy a török hatalom alá adja magát. Javaslatuk egyértelmű volt: támadást kell indítani. Valószínűleg tudták, hogy János Fülöp ismét felajánlotta, hogy segítséget küld, hogy a választófejedelmek készen álltak, és a pápa is tizedet vetett ki az egyházi jövedelmekre. Az Opinio újdonsága, hogy alaposan kidolgozott haditervvel zárult. Nagyszabású hadműveleteket javasolt, a Dráva vonalától délre. A javaslat szerint szét kell húzni a török haderőt, amelyre Horvátországban és Szlavóniában lenne a legjobb lehetőség. Legyőznék a török főerejét, és így a Dunántúl lakosságának nem kellene viselnie a hadműveletek kimondhatatlan terheit.

Az Opiniót azonban nem követték tettek, így Zrínyi, mint írta, ki akarta provokálni a háborút. Ennek eredeti módját választotta, 1661-ben a Mura partján, Kanizsa, a török fővár átellenében várat építtetett, és a kis erődítmény végül az lett, amire Zrínyi számított: casus belli. A Porta azzal érvelt, hogy Zrínyi a békepontokat megszegve építette fel a várat. A tiltakozás mögött azonban ennél súlyosabb okok húzódtak: Zrínyi-Újvár a törököknek azt a régi tervét akadályozta, hogy Horvátország Friuli felé vivő szorosain és Karintián át hátba támadhassák Velencét. Hasonló tervről Zrínyi már 1657 tavaszán értesült: „Kémeimtől egyértelmű felvilágosítást kaptam arról, hogy a török hatalmas erőt készíti elő a Velencei köztársaság ellen és a tengermel- léki területeken testvérem birtokán, Buccarin és Vinodolon keresztül akar tömi.. ,”27

1662-től a császári követ, Simon Reniger folyamatosan jelentette, hogy ha nem rombolják le Zrínyi-Újvárt, a nagyvezír hadjáratot indít Magyarországra. A Haditanács tilalmai rendre megérkeztek Csáktornyára, de Zrínyi tovább építkezett. Újabban az is felmerült, hogy éppen a Hofburg hallgatólagos beleegyezésével, hiszen Porcia herceg maga is rendelkezett a Friulin át vezető út fokozott védelméről. Érdekes, hogy az 1662. évi országgyűlés kiterjedt hadügyi reformjaiban Komárom várának építéséről és Várad ellenében megfelelő erősség helyének kijelölésére külön bizottság felállításáról

26 MNL OL P 125 Az Esterházy család hercegi ágának levéltára, Pál nádor iratai. No. 9321.

27 Hausner Gábor-Padányi József (szerk.): Zrínyi-Újvár emlékezte. Budapest, 2012.

33