Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR: „...Hogy újabban is megüthetnénk ebnek az orrát...”. A füleki helyőrség összecsapásai a török csapatokkal Koháry István főkapitánysága idején (1667-1682

oldalon megtalálható, irreguláris vagy fél-irreguláris katonai elemeknek a tevékenységét (rendszeres fizetés nélküli végvári „szabadlegények” és határszolgálatot ellátó betelepítettek), akik zsákmányolással oldották meg a megélhetésüket.2

Az európai katonai fejlettségi szinttől a 17. századi török haderő semmivel sem maradt el, és mivel a császáriak az ország területén az 1680-as évekig döntő támadást nem indítottak, mellyel az esetleges fölényüket érvényesíthették volna, az oszmán hadszervezet jól érvényesült. Egyébként is a magyar harctérre a kisebb csatározások voltak a jellemzőek, melyben az elsődleges szerep továbbra is az egyéni akcióké és a személyes bátorságé maradt, melyben a törökök sem maradtak alul.3

Koháry István főkapitányságának idején az 1664. augusztus 10-én megkötött vasvári béke volt érvényben, ami szintén tiltotta a határvidéki harcokat. Bármennyire is igyekezett azonban ő a békepontokat megtartani, katonái portyázását olykor el kellett néznie, mert a fizetés nélküli katonák csakis zsákmányolásból tarthatták fenn magukat. Útjukba állni lehetetlen volt, huzamosabb idejű benntartásuk pedig a vár morálját bomlasztotta volna.

Bécsből azonban más szemmel nézték az engedély nélküli portyázásokat, és Koháry István „kényszerű engedékenységéért” állandó megrovást kapott feletteseitől. Lipót császár és az Udvari Haditanács több alkalommal is sürgős utasítást küldött Esterházy Pálnak a török feljelentések miatt. Például 1669 októberében a budai basa levele miatt kérte a bécsi katonai főhivatal a füleki katonák megbüntetését.4 Az Udvari Haditanács ugyanannak az évnek decemberében ismét eljárást sürgetett egy Füleken szolgáló lovastiszt ellen, aki éjszakának idején, takarmányszerzés címén úgy vezette be embereit szándékosan egy faluba, hogy tudott az ott levő 150 fős török csapatról, és valójában azt akarta megtámadni. A rajtaütés sikerrel járt, a törökök 20 halottat hátrahagyva, szerteszét rohantak, sőt a magyarok még foglyokat is ejtettek, köztük magát a szécsényi agát. Ám a harc a vasvári béke és az uralkodó

2 Perjés 2002.105—107.

3 Kristó Gyula-Barta János, ijj.-Gergely Jenő: Magyarország története életidőktől 2000-ig. Pannonica Kiadó, Budapest, 2002. 296.

4 Magyar Nemzeti Levéltár-Országos Levéltár (MNL-OL) P 125. 4730. tekercs. Na 8582. (Eszterházy Pál nádor iratai) az Udvari Haditanács utasítása Esterházy Pálnak. Bées, 1669. október 25.

336