Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában
1657 folyamán látványosan megváltoztak a térség erőviszonyai. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem jól ismert lengyelországi hadjárata következtében Köprülü Mehmed nagyvezir büntetőhadjáratot indított, és 1658 elején kirobbant a török-erdélyi háború. Az időközben elhunyt III. Ferdi- nánd császárt utolsó útjára kísérték, utódja, I. Lipót pedig kormányzókörével együtt nagy gondban várták a német-római császárválasztást. Két körülmény mégis az ifjú Lipót javára dönthetett a német fejedelmek frankfurti birodalmi gyűlésén. Az egyik Erdély, a másik döntő tényező pedig a Rajnai Liga elnöke volt. Erdély végső veszélybe jutott. Talán senki nem mérte fel a veszélyt any- nyira teljes horderejében, mint Zrínyi. Tisztában volt a tájékoztatás fontosságával és hatalmával, Erdéllyel foglalkozó írásai is egyes feltevések szerint a külföld tájékoztatására készültek: „recsegve-ropogva omlik össze Erdély... elveszett az ország karja, Pannónia jobbja, sőt, a keresztény országok paizsa: Erdély.”25 Közben a Fladitanács tilalma ellenére támadásokkal próbálta a török csapatokat Erdélytől elvonni. Lipót császárrá választásában tehát az is erős érvvé vált, hogy a Birodalom haderejével megmentheti a tatár és a török seregeknek kiszolgáltatott fejedelemséget. A Rajnai Liga (Rheinische Allianz / Ligue du Rhin) létrehozásáról Veszt- fáliában döntöttek a békemű megalkotása idején, azzal a szándékkal, hogy a Habsburg Birodalom és Franciaország között a Rajna-menti fejedelemségek szövetsége tompítsa az ellentéteket és közvetítse a tárgyalásokat. A szövetség 1657-1658-ra tekintélyes és számottevő tényezővé nőtte ki magát az európai politikában. Elnöke, János Fülöp 1657-ben 15 ezer főnyi haderőt állított fel, a Bourbon és a Habsburg dinasztiák között az ellentétek mérséklésére törekedett, és élénk kapcsolatokat tartott Rómával, Béccsel és Párizzsal. Velencei követjelentések szerint az elnök, a franciákhoz húzó fejedelmekkel együtt, eredetileg Lipót Vilmos főhercegre, II. Ferdinánd másodszülött fiára szándékozott szavazni. Felismerte azonban a török kérdés roppant hordere- jét. Zrínyi és a jó impériumi kapcsolatokkal rendelkező, kereskedelmi szerződésről is tárgyaló Nádasdy Ferenc országbíró ugyancsak közreműködhetett abban, hogy János Fülöp a Rajnai Liga tagjaival együtt végül Lipótra adta a szavazatát. A Rajnai Liga Erdély ügyével is az elsők között foglalkozott, 25 Bene-Hausner 1997. 104., 107., 109. 31
