Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

Ferenc országbíró, Lippay György esztergomi érsek, továbbá művelt köznemesek, néhány polgár, több értelmiségi, mint például a Sopronban hírközpontot fenntartó ügyvéd, Vitnyédy István. Tudjuk, hogy az iljakat, Esterházy Pált, Rákóczi Lászlót, Csáky Istvánt vonzotta és lenyűgözte erőteljes személyisége.23 Természetes, hogy a kor felfogásában nagyon magasra értékelt személyes bátorságával, sikeres harcaival figyelmet ébresztett. Vonzereje, tekintélye koncepciójának két elemében rejlett. Egyrészt mozgósítani tudta Európát a török ellen. Másrészt, ami témánk szempontjából különösen fontos, egységben látta a szétszabdalt Magyarországot, főleg a várak révén. Felismerte Várad és Zrínyi-Újvár határokon túlra kiható jelentőségét.

„A birodalom erőinek Zrínyi mellé kell állniuk, őt kell támogatniuk”24 -jelentette ki Johann Philipp von Schönbom mainzi érsek, választófejedelem, a Rajnai Liga elnöke, amikor hosszú előkészületek után 1663 őszén döntöttek a nemzetközi török elleni háborút megindító hadműveletről. A horvát bánnal soha nem találkozott, személyesen nem ismerték egymást. Nevüket mégis közös lapon őrizte meg Európa történetének sokáig elfelejtett fejezete, mivel egyetértettek az európai politika egyik alapvető kérdésében. Zrínyi Miklós és Johann Philipp von Schönbom az 1657-1664 közötti években, eltérő módokon, de azonos elkötelezettséggel szolgálták a közös ügyet, hogy a keresztény világ megszabaduljon a hódító oszmán hatalomtól és megvalósuljon a vesztfáliai béke álma, a békét biztosító európai hatalmi egyensúly. Zrínyi az 1664. január 11-én keltezett levelében azt írta János Fülöpnek, hogy szorosabb kötéssel is el van néki kötelezve. Hogy mikor kezdődött pontosan a kapcsolatuk, nem tudjuk. Figyelemre méltó, hogy 1657-ben Zrínyi ajándékai között lovat is küldött János Fülöpnek. Ez a szorosabb barátság vagy elkötelezettség szimbóluma is lehet, de messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le belőle. Annál fontosabb, hogy 1657-1664 között minden Magyarországot érintő fejlemény különböző szinten összefüggést mutat János Fülöp politikájával is.

23 Iványi Emma-Hausner Gábor (szerk.) Esterházy Pál, Mars Hungaricus. Budapest, 1989. 131.; Horn Ildikó'. Rákóczi László naplója. Budapest, 1990. 127-147.; R. Várkonyi Ágnes: „Édes Gróf Öcsém Uram!” Csáky István két levele Zrínyinek. In: Kecskeméti Gábor (szerk.): Tamai Andor-emlékkönyv. Budapest, 1997. 295-306.

24 Klaniczay 1964. 642.

30