Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Vagy hazám szabadsága, vagy halál”. Rózsa István szegedi végvári vitéz Rákóczi táborában

kiötlött árulási terve, mire a fejedelem elrendelte Szűcs és Rózsa letartóztatását. 1707. szeptember 3-án Terebesről arra utasította Károlyi Sándor tábornagyot, hogy vizsgálja ki az ügyet, próbálja kideríteni, hogy kik voltak még cinkostársaik, és küldje mindnyájukat Eger várába, ahol a parancsnokot utasítani kell, „hogy nem különben, hanem mint halálos rabokat tartassa” őket.31 Károlyi azonnal válaszolt a fejedelemnek, s tényként írt a két főhadnagy letartóztatásáról, sőt hangot adott azon véleményének, hogy Kis Mihály is hasonló sorsot érdemelne:32 „Felséges Uram, Szücz Farkast, Rosa Istvánt megfogattam, Egerben vasra verettem, az Isten juttassa az többit kezemre, nem vasastatnám én, hanem karóztatnám, az pribék eb anyájukat, lám jó labancok valának, miolta kurucok, csak bor, dinnye, Mahomet koporsóját udvarló állatok az ellensége az kutyáknak; nem hiszem én, hogy még Kis Miska is azon fasinábul valló ne legyen, most is szélyel farkai, az hol maga szereti.”33 Rákóczi szeptember 11-én nyugtázta Szűcs és Rózsa letartóztatását, és szembesítés végett Károlyihoz küldte Andrássy Miklós inasát is. A fejedelem

31 Terebes, 1707. szeptember 3. Rákóczi levele Károlyihoz: Acta Rákócziana i. m. No. 11 034. Kiadva: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. V. köt. II. Rákóczi Ferencz fejedelem korabeli oklevelek és levelezések, 1703-1707. Sajtó alá rendezi: Géresi Kálmán. Budapest, 1897. (a továbbiakban: KO V.) 680-681. (No. DLXVII.)

32 Károlyi Sándor keltezés nélküli levele Rákóczihoz. Eredeti: MNL OL G 15. 1. 1. Caps. D. Fase. 99. fol. 49. Fogalmazványa vagy egykorú másolata: Acta Rákócziana i. m. No. 4134. Erről kiadva: KO V. 646—652. (No. DXLVIII.) — A kiadvány névmutatójának hiányosságai miatt korábban ez a levél elkerülte a figyelmemet, így nem hasznosíthattam Szűcs Farkasról írott tanulmányomban. - NB. Géresi Kálmán 1707. augusztus körüli dátummal sorolta időrendbe, de ezt csak Rákóczi szeptember 11-i válaszából következtette vissza, túlságosan bőven számolva. Rákóczi azonban így kezdi részletes válaszlevelét: „Vasárnapi napon találván érkezni az Kegyelmed levele, s elégedendő időt adván az Kegyelmed hosszas levelének mind elolvasására, s mind válaszadásra, mellyektűl se szememet, se elmémet, úgy az pennát is nem kímílvén: punctatim való válaszadásomat vegye s olvassa Kegyelmed isteni félelemmel.” Mivel 1707. szeptember 11-e vasárnapra esett, e sorokat úgy kell érteni, hogy a fejedelem aznap vette Károlyi levelét, és a vasárnap ellenére fáradságot nem kímélve adott választ annak minden pontjára. A megelőző vasárnap 4-e volt, így az nem jöhet szóba, mert Károlyi keltezetlen levele Rákóczi szeptember 3-i utasítására lehetett válasz. (Hogy Rákóczi csakugyan azonnal, s nem egy hét elteltével válaszolt, az is mutatja, hogy a Károlyi leveléhez csatolt egyik melléklettel kapcsolatban már úgy fogalmaz, hogy azt „sok lett volna az Kegyelmed levelével egyhúzomban elolvasni...”)

33 Ez a keletiesen terjengős szitokáradat némi magyarázatra szorul: Károlyi azzal vádolja a folyton lézengő, megbízhatatlan szegedi tiszteket, hogy csupán addig voltak jó katonák,

300