Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Vagy hazám szabadsága, vagy halál”. Rózsa István szegedi végvári vitéz Rákóczi táborában

Sajnos mindez csak Andrássy inasának későbbi vallomása alapján rekonstruálható, így nem tudjuk biztosan, mikor került sor az elmondottakra.28 Andrássy Miklós 1707. január 23-án egy sértett hangú levélben vett búcsút Bercsényi Miklós főgenerálistól, ami önmagában akár arra is utalhatna, hogy rögtön ezt követően megszökött. Berthóti István 1707. március 23-án viszont arról ír Károlyinak, hogy Kis Mihályt és Szűcs Farkast arra utasította, „hogy az mostani egri mustrának alkalmatosságával” tartóztassák le a Károlyi által valamely kihágásáért, anyagi károkozásért körözött Tóth Pált és társait.29 E halvány utalás szerint a szegediek egri hadiszemléje nem január végén, hanem március második felében volt, s így Andrássy szökését is későbbre kellene tennünk.

A szökés körülményeiről is csak annyit tudunk, amennyi a már említett vallomásban szerepel. Eszerint a páter élelemgyűjtés ürügyén hagyta el az egri rendházat, majd (nem személyre szóló, hanem általános közbocsánatot hirdető) császári amnesztialevéllel a kezében, titkos megbízottai révén előkészített útvonalon, a Szepességen és Szilézián át, Lubomirski szepesi sztaroszta pártfogásával jutott el Bécsbe. Ott a nádorral is találkozott, majd a császári csapatokhoz csatlakozva Morvaországba ment, ahol Hradistyén rendi elöljárói letartóztatták. E váratlan fordulatra a császári táborban persze közpréda lett a páter poggyásza, inasa viszont még időben kereket oldott, és visszaszökött a kurucok közé. A kuruc táborban természetesen kihallgatták, s Putnoki Mátyás János 1707. augusztus 31-én gazdája szökésének minden részletéről vallomást tett.

Az Andrássy elpártolása és inasának vallomása között eltelt hónapokból Rózsa Istvánról egyáltalán nincs adatunk, Szűcs Farkasról és seregéről viszont olyan források állnak rendelkezésünkre, amelyek nem hogy megerősítenék, de inkább cáfolják az árulási szándékot.30 Andrássy inasának említett vallomásából azonban kiderült a szegedi tisztek év eleji borozgatás közben

28 Andrássy Miklós inasa, Putnoki Mátyás János későbbi vallomása és további források alapján korábban már rekonstruáltuk Andrássy páter átállásának történetét és a szegedi tisztek érintettségét: Mészáros 2013. 46-48. A továbbiakban csak az itt fel nem használt forrásokra hivatkozunk, amelyek kiegészítik, illetve az időpontok tekintetében némiképp módosítják korábbi ismereteinket.

29 Lásd Berthóti brigadéros levelét: Acta Rákócziana i. m. No. 3427.

30 Szűcsék ekkoriban fogták el a rácok Prodán nevű híres főhadnagyát.

299