Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában
megh, és annak minden czikkelyének jónak kell lenni, és ha annak csak legkisebb része is megbomlik, mind a többi is heába való és haszontalan, így szintén az a virtus a’ kit mi vitézségnek nevezünk. .. .Az vitézségnek óráinak kerekei ezek: józanság, vigyázás, szorgalmatosság, fáradság, állandóság, tudomány, bátorság, értelem, gyorsaság, experiencia és száz más és kiket név szerint nem mondhatni... De mind ezek heába valók, ha egyik kiugrik helyébül, vagy eltörik, vagy megbomlik s megcsorbul.... elég volna egy kereket, egy virtusát elbontani, egy szorgalmatosság, egy vigyázás törjék ki ebbül az órábúl, ihon az egész óra eltörött, egy részegség, mely az óra kerekeinek rozsdája, álljon belé, ihon, nem fog forogni tovább az óra ...” Külső országok tisztjeivel kiképzett, rendszeresen fizetett, jó disciplinában tartott hadsereget kívánt. Mégpedig magyart: „ha kérded, kit kévánok s-mitsoda nemzetet akarok oltalmomra, azt mondom a’ magyart kévánom. Miért? Azért, mert ez a legalkalmatosabb, legerősebb, leggyorsabb, és ha akarja, legvitézebb nemzetség __Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!”22 Z rínyi politikai kultúrájának meghatározó alaprétege a 17. századi Európa korszerű történeti, államelméleti és hatalmas aktuális ország ismereti anyaga. Bőven idézett a Bibliából. Részleteket vett át az antik szerzők műveiből. Behatóan tanulmányozta a különböző országok történeti összefoglalóit, a magyar történetírókat, Bonfinit és főleg Istvánffy Miklóst. Sokat forgatta a korabeli gondolkozást meghatározó államelméleti műveket. Jól ismerte Nicolo Machiavellit és bírálóját, Francesco Guiccardinit, olvasta Jean Bodint, Justus Lipsiust, Hugo Grotiust és Bacont. Kivonatolta és megjegyzésekkel látta el Virgilio Malvezzit. Különösen nagy gonddal tanulmányozta Richelieu titkárának, Jean de Silhonnak, a francia abszolutizmust megalapító könyvét. Az egyetemes gondolati értékeket Zrínyi átszűrve és tömörítve alkalmazta a magyarországi viszonyokra. Művei, a Vitéz hadnagy, a Mátyás király életéről való elmélkedések, a Török áfium ellen való orvosság, a Tábori kis trakta az ország korszerűsítését szolgálták, a magyar haderő központi irányításával együtt. Zrínyi Miklós nem volt magányos politikus. Az 1650-es évek folyamán szorosabb-lazább kör alakult ki körülötte, magyar és horvát főméltóság viselők, a világi és az egyházi elit tagjai; Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy 22 Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy. Kulcsár 2004. 150-151. 29