Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

megh, és annak minden czikkelyének jónak kell lenni, és ha annak csak leg­kisebb része is megbomlik, mind a többi is heába való és haszontalan, így szintén az a virtus a’ kit mi vitézségnek nevezünk. .. .Az vitézségnek óráinak kerekei ezek: józanság, vigyázás, szorgalmatosság, fáradság, állandóság, tu­domány, bátorság, értelem, gyorsaság, experiencia és száz más és kiket név szerint nem mondhatni... De mind ezek heába valók, ha egyik kiugrik helyébül, vagy eltörik, vagy megbomlik s megcsorbul.... elég volna egy ke­reket, egy virtusát elbontani, egy szorgalmatosság, egy vigyázás törjék ki ebbül az órábúl, ihon az egész óra eltörött, egy részegség, mely az óra kere­keinek rozsdája, álljon belé, ihon, nem fog forogni tovább az óra ...” Külső országok tisztjeivel kiképzett, rendszeresen fizetett, jó disciplinában tartott hadsereget kívánt. Mégpedig magyart: „ha kérded, kit kévánok s-mitsoda nemzetet akarok oltalmomra, azt mondom a’ magyart kévánom. Miért? Azért, mert ez a legalkalmatosabb, legerősebb, leggyorsabb, és ha akarja, legvitézebb nemzetség __Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!”22 Z rínyi politikai kultúrájának meghatározó alaprétege a 17. századi Euró­pa korszerű történeti, államelméleti és hatalmas aktuális ország ismereti anyaga. Bőven idézett a Bibliából. Részleteket vett át az antik szerzők mű­veiből. Behatóan tanulmányozta a különböző országok történeti összefogla­lóit, a magyar történetírókat, Bonfinit és főleg Istvánffy Miklóst. Sokat for­gatta a korabeli gondolkozást meghatározó államelméleti műveket. Jól is­merte Nicolo Machiavellit és bírálóját, Francesco Guiccardinit, olvasta Jean Bodint, Justus Lipsiust, Hugo Grotiust és Bacont. Kivonatolta és megjegy­zésekkel látta el Virgilio Malvezzit. Különösen nagy gonddal tanulmányoz­ta Richelieu titkárának, Jean de Silhonnak, a francia abszolutizmust megala­pító könyvét. Az egyetemes gondolati értékeket Zrínyi átszűrve és tömörít­ve alkalmazta a magyarországi viszonyokra. Művei, a Vitéz hadnagy, a Má­tyás király életéről való elmélkedések, a Török áfium ellen való orvosság, a Tábori kis trakta az ország korszerűsítését szolgálták, a magyar haderő köz­ponti irányításával együtt. Zrínyi Miklós nem volt magányos politikus. Az 1650-es évek folyamán szorosabb-lazább kör alakult ki körülötte, magyar és horvát főméltóság vi­selők, a világi és az egyházi elit tagjai; Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy 22 Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy. Kulcsár 2004. 150-151. 29

Next

/
Thumbnails
Contents