Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Vagy hazám szabadsága, vagy halál”. Rózsa István szegedi végvári vitéz Rákóczi táborában
1706 októberében kiszabadultjelentkezett Rákóczi táborában, aki 200 rajnai forinttal jutalmazta hűségéért és megpróbáltatásai miatt.27 Nyilván Bercsényi utasítása is azzal függött össze, hogy visszakaphassa régi beosztását, legalábbis úgy tűnik, ezért kellett a korábbi két szegedi kompánia helyett hármat alakítani. Végül azonban Szabó János nevét hiába keressük a szegedi századparancsnokok között. Rózsa István viszont 1707-től főhadnagyként szerepel a Gundelfínger Dániel ezredes által vezényelt Barkóczy-ezredben. Úgy tűnik, Szabó nem tudta elfoglalni a harmadik sereg parancsnoki beosztását, és így azt végül Rózsa István kapta meg. Nem sokkal a Barkóczy-ezred újjászervezését követően, 1707 elején vagy tavaszán, Egerben hadiszemlén vett részt az alakulat. A mustra után a szegedi tisztek korábbi parancsnokukkal, Andrássy Miklós páterrel borozgattak az egri ferences rendház kertjében. A derék szerzetes nem találta meg számítását a kurucok pártján, mivel papként és katonaként sem érvényesülhetett elgondolása szerint. Természetesen nagy feltűnést keltett, amikor szerzetes létére kardot kötött, s egy-egy rövid időre még a muzulmán tatárok parancsnokságát is felvállalta, az egyházi pályán így önmaga gördített akadályt előmenetele elé. A papi hivatás elhagyására pedig nem kapott engedélyt: hiába kérte, Rákóczi nem járt közben érdekében a pápánál, sőt valószínűleg maga a fejedelem utasította, hogy térjen vissza a szerzetesi élethez. A sok csalódás hatására úgy döntött, hogy elhagyja a kurucok pártját, és visz- szatér a császár hűségére. Iszogatás közben beavatta tervébe egykori alárendeltjeit, Szűcs Farkas és Rózsa István szegedi hadnagyokat is, akiket szintén átállásra próbált rávenni. Ok előbb kételkedtek Andrássy szándékának őszinteségében, de miután az esküvel erősítette meg tervét, állítólag Szűcs és Rózsa is megesküdött, hogy császári csapatok érkezése esetén „seregestül állanak az német közzé”. Andrássy a harmadik szegedi főhadnagyot, Kis Mihályt is hívatni akarta, hogy labancságra csábítsa, Szűcs és Rózsa azonban nem helyeselték a tervet. Bizonyára úgy vélték, hogy Kis Mihályt komolyabban meg kell dolgozni az árulási tervhez, ezért az ő megnyerését inkább magukra vállalták. 27 Lásd Szabó folyamodványát a fejedelemhez: Kuruc vitézek folyamodványai. 1703-1710. Összeállította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Esze Tamás. Budapest, 1955. 355-356. (No. 177.) 298
