Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Vagy hazám szabadsága, vagy halál”. Rózsa István szegedi végvári vitéz Rákóczi táborában

1705 végéről és 1706 folyamáról egyelőre nem került elő Rózsa István személyére utaló adat,22 s Kis Mihály századáról is csupán hézagos adataink vannak. Amennyiben Rózsa folyamatosan ebben a században szolgált parancsnokhelyettesként, úgy nagy valószínűséggel részt vett a rácok ellen vívott 1705. november 22-i gáborjáni ütközetben,23 majd 1706. okt. 21-én a mádi rajtaütésben.24 Kis Mihály mindkét harc során helyt állt, az utóbbiban még holt hírét is költötték. A századot Ilosvay ezredéből (miután Ilosvay Imrét a gáborjáni vereség miatt hadbíróság elé állították és leváltották) Nyúzó Mihály parancsnoksága alá helyezték át (1706 nyara),25 majd idősebb gróf Barkóczy Ferenc tábornagy lovasezredébe osztották be.

Az 1706/1707 fordulóján lezajlott szervezeti racionalizálás (az ún. redukció) során Bercsényi főgenerális úgy intézkedett, hogy a szegediek továbbra is az öreg Barkóczy ezredében maradjanak, de három századot kell alakítani belőlük: egyet Szabó Jánosnak, egyet Kis Mihálynak, egyet pedig Szűcs Farkasnak.26 Szabó, Rózsa István egykori főhadnagya, mint fentebb említettük, 1704 októberében lett egész századával együtt kuruccá. Tevékenységére vonatkozó források eddig nem kerültek elő, csak az bizonyos, hogy még 1705 nyarán fogságba esett és több mint egy évig Szegeden raboskodott. (Ha feltételezzük, hogy az egyidejűleg csatlakozó Kis Mihály és Szűcs Farkas eredetileg egy században szolgált, és Szűcs volt Kis Mihály vicéje, akkor lehetséges, hogy Szűcs vette át Szabó századát fogsága idején, s ekkor lépett elő vicehadnaggyá az ő helyére Rózsa István.) Mikor Szabó János

22 Érdekes, hogy a szegedi kamarai prefektúra viszont csak ekkor, harmadfél esztendővel elpártolása után szánta el magát a Rózsa testvérek palánkbéli házának értékesítésére: a telekkönyvi bejegyzés szerint 1706. október 26-án egy bizonyos Milovanov Miho nevű kereskedőnek adták el, de valami rendezetlen kérdés miatt végül mégsem ő lett az új tulajdonos, hanem Vak Novák, aki 1707. augusztus 23-án 150 forintot fizetett érte, s a birtoklevelet is megkapta. Kenéz-Szakály 1984. 86. (No. 144.)

23 Mészáros 2013. 46/29. jegyz.

24 Uo. 46/28. jegyz.

25 Bercsényi Miklós 1706. június 8-án Érsekújvárról Bottyán Jánoshoz írott levele szerint Kis Mihály főstrázsamestert Nyúzó Mihály seregeinek parancsnokaként rendelte Bottyán alá. Lásd: Iratok a Rákóczi szabadságharcból. Kecskemét város és körzete. I. köt. Összeállította és jegyzetekkel ellátta: Bánkúti Imre. Kecskemét, 1992. 218. (No. 308.) (Érdekes, hogy Kis itt főstrázsamesterként szerepel, később mindvégig csupán főhadnagy volt.)

26 Mészáros 2013. 46/30. jegyz.

297