Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Vagy hazám szabadsága, vagy halál”. Rózsa István szegedi végvári vitéz Rákóczi táborában

több ízben is megkísérelték elfoglalni, maga a fejedelem is kudarcot vallott falai alatt.10 11 A város magyar-rác őrségéből viszont különböző időpontokban igen sokan csatlakoztak a kurucokhoz (természetesen főként a magyarok).

A Rákóczi oldalára állt szegedi katonaság történetét elsősorban a parancsnokaikra vonatkozó szórványos adatok összegyűjtésével lehet felvázolni: korábban Szegedi Kis Mihály (Miska) főhadnagy,11 legújabban pedig Szűcs Farkas alezredes12 életéről jelent meg egy-egy áttekintés. Az alábbiakban Rózsa István főhadnagy életútjáról kaphatunk képet, két neves tiszttársához hasonlóan ugyanis róla is több adat maradt fenn, s e részben azonos forrásból származó adatok összegzése mind a hasonlóságok és különbségek elemzése, mind pedig egy napjainkig fennmaradt műtárgy tulajdonosáról való ismereteink bővítése miatt fontosnak tűnik. Annál is inkább, mert a hegyestőrön szereplő jelmondat és az 1704-es évszám is inkább a kumc időkhöz, vagy ahogyan a Nemzeti Múzeum idézett katalógusa fogalmaz, a „Rákóczi-féle tumultushoz”, semmint a török világ végnapjaihoz kapcsolja tulajdonosát.

Rózsa István (és testvére) kurucokhoz való csatlakozásának időpontját a már idézett telekkönyvből ismerjük: „1704. ápr. 18-án elmentek a rebellisekkel”.13 A dátum megegyezik a kurucok Szeged elleni első komolyabb rajtaütésének időpontjával, s így az is egyértelmű, hogy a Rózsa testvérek nem egyszerűen megszöktek, hanem a Palánkot elfoglaló kurucokhoz csatlakozva azokkal együtt vonultak vissza.14 Nem tudjuk, mennyire lelkesen váltot10 Az események legújabb összefoglalását lásd Tóth Sándor László: II. Rákóczi Ferenc bács- ka-szegedi hadjárata 1704 nyarán. In: Miklós Péter (szerk.): A hazáért és a szabadságért. Tanulmányok II. Rákóczi Ferencről, koráról és emlékezetéről. Szeged, 2013. 29—40.

11 Szakály 1985. 55.

12 Mészáros Kálmán: Egy szegedi törzstiszt II. Rákóczi Ferenc hadseregében. Szűcs Farkas alezredes vázlatos életrajza. In: Miklós Péter (szerk.): A hazáért és a szabadságért. Tanulmányok II. Rákóczi Ferencről, koráról és emlékezetéről. Szeged, 2013. 41-52.

13 Kenéz-Szakály 1984. 86.

14 A Szeged-Palánkváros elleni kuruc támadást Reizner János még 1704 májusára tette. Reizner János: Szeged története. Első kötet: A legrégibb időtől a XVIII. század végéig. Szeged, 1899.1. 211-212. A helyes dátum (április 18.) éppen a telekkönyvi bejegyzések alapján volt tisztázható. Lásd Kenéz—Szakály 1984. 50. A rajtaütést irányító kuruc parancsnok személye

294