Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Vagy hazám szabadsága, vagy halál”. Rózsa István szegedi végvári vitéz Rákóczi táborában

- Leopold király ő felsége Rózsa Istvánnak szegedi házát érdemeinek tekintetéből minden tehertől felmentve Salva Gvardiává tette 1699-dik esztendei kegyelmes levelében. Az ég maga is áldást hinte utódjaira, mert közülök Szegednek több derék tanácsnoka és tisztviselője származott.”1

A pátosszal teli szöveg értelmezése itt-ott kérdéseket vet fel, s már az is kellő óvatosságra int a szerzővel, Miskolczy Istvánnal szemben, hogy magának a fegyvernek a feliratait hiányosan és pontatlanul közli. A Nemzeti Múzeum 1825-ben megjelent latin nyelvű katalógusában ugyanis a következő leírást olvashatjuk: „Alius ad formám praecedentium fabricatus, manubrium autem, et vaginám lamina aerea ambit cum inscriptionibus. ln manubrio: AZ A FEGYVER KIÉ VOLT, KIÉ MOST, KIÉ LESZ. In lamina vaginae pone orificium, in príma linea: EBÉ VOLT, ENYIM MOST, EBÉ LESZ ROSA ISTVÁN. F. B. M. in altera linea: VAGY HAZÁM SZABADSÁGA, VAGY HALÁL 1 704. in tertia: EB KÉRI, EB ADGYA KORDÉBA. 1704.” Ehhez még a következő apró betűs megjegyzés társul a műtárgy eredetéről: „Pugio iste fertur vitra centum annos in Felső-Bánya reconditus fuisse, eaque de caussa illius possessor literas F. B. M. Felső-Bányai Magyar interpretatus est. Quid vox Kordéba dénotât, non assequor, nisi fortassis dicere velis Kordera i. e. perfunctorie. Museo procuratus est per Lad. Tihanyi de Ebeczk complur. Comitat. Tab. lud. Assessorem. Esse ex reliquiis tumultus Ráko- cziani, annus 1704 confirmât.”1 2

Bár a katalógus sem egészen pontosan közli a hegyestőr rézveretein lévő feliratokat, ám ez a pontatlanság az ékezethibák mellett már mindössze egy betűnyi eltérést jelent az eredetitől,3 miközben Miskolczynál több szó

1 Szeged történetei. (Végzet.) Közli: Miskolczy István. Regélő, 1836. május 29. (42. sz.) 330. (az Ország-’s népismertetés rovatban) - Itt és alább is az idézetek helyesírását némiképp modernizáltuk.

2 Miller Jakab Ferdinánd (szerk.): Cimeliotheca Mvsei Nationalis Hungarici sive catalogvs historico-criticvs antiqvitatvm, raritatvm, et pretiosorum cvm bibliotheca antiqvaria, et nvma- ria eivsdem institvti. Buda, 1825. 80. - A fegyver beszolgáltatójaként megnevezett Tihanyi Lászlóra vonatkozóan nem találtunk közelebbi adatokat, s mint látni fogjuk, Ugróczy Ferenc kilenc évvel korábban megjelent könyvecskéjében nem is hozzá, hanem Vedres Istvánhoz köti a hegyestőr múzeumba küldését. Az FBM rövidítés leltárkönyvben szereplő feloldása (Felső-Bányai Magyar) pedig nem lehet több jámbor hagyománynál, még ha valóban száz évnél tovább őrizték is a tőrt a szatmári bányavárosban.

3 A tőrön - mint ahogyan Ugróczynál és az őt követő Miskolczynál is helyesen szerepel - nem „AZ”, hanem „EZ A FEGYVER...” olvasható. A fegyver jelenlegi leltári száma:

290