Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

török hatalmi szférájából. De a térség csonka önrendelkezésű országai nem készültek fel a török háborúra. A magyar főurak Velence bécsi követének csalódást okoztak: „azt kellett látnia - írta Sagredo -, hogy... egyéni érdekeik erősebbnek bizonyultak a közügy iránti odaadásuknál.”13

Zrínyi, Batthyány Adám dunántúli főkapitánynak írva, a nemzeti önvizsgálat új hangján szólalt meg. Hangsúlyozta: a török azok ellen megy, akiket legkönnyebben legyőzhet „és azok mi vagyunk, mert legerőtlenebbek, egyenetlenebbek és rendetlenebbek vagyunk, az neve van inkább országunknak hogysem valósága.”14 Alig másfél évtizedes politikai pályáján és minden művében egyaránt kemény kritikával illeti kortársait, a nemeseket, a főurakat, különösen a vitézlő rendet és a nemesi ifjúságot. Feltűnő, hogy írásaiból hiányzik a régi, de még az újabb szakirodalomban is gyakran abszolutizált önsajnálat. A jobbítás szándéka vezeti. „Megbocsássatok magyarok, igazat kell mondanom... senki nem néz rendtartást, senki nem kívánja, sőt gyűlöli azt. Nemcsak ebben vagyunk rendetlenek, de rendetlenek mindenben. Más nemzetek könyveket írnak seregek rendeléséről, mi pedig azokat nevetjük.”15 Kritikája megdöbbentő: „Csúfsága lettünk a nemzeteknek és magunknak, ellenségünknek penig valahunnan jön reánk, prédájává. Miért? A’ vitézségnek diszciplínája meg nem tartásáért, a’ részegségért, a’ tunyaságért, az egymás gyűlöléséért s ezer ilyen vétkünkért.”16 Ilyen erővel a nemzeti önbírálat majd II. Rákóczi Ferenc és főleg Széchenyi István írásaiban szólal meg. Zrínyi politikai kultúrájának szerves része a kendőzetlen, reális önszemlélet. Elodázhatatlan követelmény a megújulás, vagy - ahogyan már Eötvös József is nevezte - a reform megvalósítása: Zrínyi ezt így fogalmazta meg: „Jobbítsuk magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak”.17

Az ország reformját teljes összetettségében értelmezte, egységben látva Magyar- és Horvátországot az egész Európával. Allamelméleti műveit, írói alkotásait és hadszervezési írásait, programiratát és beszédeit mindvégig ez az átfogó szemlélet jellemzi. Sokszor hivatkozik az elődök tetteire, mert meg13 Jászay Magda: A kereszténység védőbástyája olasz szemmel. Budapest, 1996. 294-296.

14 Bene-Hausner 1997. 45.

15 Zrínyi Miklós'. Aphorizmusok. Kulcsár 2004. 106.

16 Zrínyi Miklós'. Az török áfium ellen való orvosság. Kulcsár 2004. 210.

17 Kulcsár 2004. 212.

26