Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
BÁLLÁ PÉTER: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája
a várat. A nagy mennyiségű lőpor és ágyúgolyó ellenére a töltések tartották magukat.43 Addig lőtték a falakat, amíg a magyar sáncok felőli bástyáról annyi töltés le nem esett, hogy azt már meg lehetett gyújtani. A roham annyira sikeres volt, hogy két tornyot is sikerült felégetni. Hogy a védők ne tudják eloltani a tüzet, azt a parancsot adta ki Báthori, hogy ássák ki a töltéseket a fal mentén, egyrészt azért, hogy meg tudják gyújtani a falakat, másrészt azért, hogy alá tudják a falakat aknázni. Azoknak a katonáknak, akik ebben részt vállaltak, nagy jutalmat ígért a király.44 Az aláaknázás sikeres volt, ugyanis a moszkvaiak nem vették észre. Ezután a kancellár megadásra szólította fel az őrséget, de azok elutasították, erre válaszul kiadta a parancsot az aknák fel- robbantására. A robbanás hatására a földtöltés teljes egészében lehullott, így már fel tudták gyújtani a bástyát. Mivel a tüzet a védők nem tudták eloltani, az este folyamán feladták a várost. Szeptember ötödikén véget ért az ostrom. Hihetetlen, hogy mindössze öt nap alatt sikerült bevenni ezt az erődítményt. Velikije Luki ostromával egy időben, a polocki vajda Nevelt ostromolta, de nem tudott átütő sikert elérni, igy az ellenség egy sikeres kitörési kísérletet hajthatott végre.45 Ezért Báthori erősítésként a vár alá vezényelte egyik legjobb katonáját, Bornemissza Jánost 700 magyar gyalogossal. Bornemisz- sza már odaérkezésekor hibáztatta a vajdát az ostrom rossz megszervezése miatt. Alighogy megérkezett, munkához látott: új ostromműveket emelt, négy faltörőágyút is hozatott, és szinte azonnal lövetni kezdte a falakat.46 Az ellenség úgy gondolta, hogy egy újabb kitöréssel a magyarokat is vissza tudja verni, de Bornemissza személyes példamutatásával (ő maga állt a gyalogság élére, és vezette az ellentámadást) a magyarok visszaverték a helyőrséget. A moszkvaiak több kitörést nem hajtottak végre, viszont olyan jól céloztak ágyúikkal, hogy az ostromlók mind a négy ágyúját szétlőtték. így Bornemissza a vár felgyújtásában látta az egyetlen lehetőséget. Az volt a terve, hogy a vár főtomyát gyújtatja fel, méghozzá úgy, hogy a vár sánca alatt fusson az alagút, így az ellenségtől védve lenne, és a torony alapját így könnyedén fel tudják gyújtani. A terv sikeres volt, és a védők szabad elvonulás reményében feladták a várat. Bornemissza eleget tett a kérésüknek, de az 43 Mokkái 1993. II. 52. 44 Mokkái 1993. II. 53. 45 Mokkái 1993. II. 57. 46 Uo. 258
