Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
BÁLLÁ PÉTER: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája
lenszk védelmére, mint Velikije Lukiéra, mivel Moszkvának Szmolenszk kulcsfontosságú erődje volt. Végül a király érvei győzedelmeskedtek. így biztosítva volt Livónia egy esetleges moszkvai támadás ellen, mivel „ annyira közel van Livóniához, hogy ha azon várost a király hatalma bekeríti: mind eleséget nyerhet Livóniából, mind az utat elzárja Muszkaországból Livó- niába, mind végre nagy tartományától fosztja meg az ellenséget. ”37 Velikije Luki ostroma előtt, hogy biztositsa a hátát a hadsereg, két erődöt mindenképp el kellett foglalni: Velizst és Uszviatot. Báthori úgy döntött, hogy hadseregéből kiválasztott 7 000 embert Zamoyski kancellár parancsnoksága alá vezényelte, és Velizs alá küldte. A király a többi egységgel Szuraz felé nyomult, hogy hidat verjen a Dzwina folyón, mivel így közvetlen összeköttetésben lehet a kancellár egységével. A Szuraz és Velizs közti távolság hozzávetőleg 12 kilométer volt.38 Zamoyskinak nehéz volt megközelíteni az erődöt, mivel rossz utak és erdős területek vették körbe. Miután megközelítették a várost, úgy döntött, hogy mind a három oldalról körül sáncolja a várat (a negyediket nem tudta, mivel a Dzwina határolta), és a lehető legrövidebb idő alatt ágyúztatni kezdte a falakat. Az őrség felmérve helyzetét, a szabad elvonulás reményében feladta a várat. A magyarokat Bornemissza vezette.39 A következő ostrom már a hadjárat kulcsvárosáért, Velikije Lukiért folyt. Augusztus 25-én Báthori tábort ütött Kupuya mellett,40 innen megszemlélte a várat, amely a tábortól három kilométerre feküdt.41 Másnap a király Velikije Luki mellett tábort vert, hogy felkészülhessen az ostromra. Az erőd a Lovat folyó mentén feküdt, ami természetes védelmet biztosított a védőknek, de a védelmet megerősítették sáncokkal és mesterséges állóvízzel is. Polock példáján tanulva a palánkot tűz ellen is erősítették, földdel vastagon feltöltötték a falakat.42 Az ostromot megelőző nélkülözhetetlen ostrommunkálatokat (pl. sánc- és árokásás) nyugati irányból a magyarok készítették, míg az északi erődítéseket Zamoyski parancsnoksága alatt lengyelek és németek építették. A sikeres munkálatoknak köszönhetően már szeptember elsején elkezdték ágyúzni 37 Makkai 1993. II. 48. 38 Uo. 39 Siemenski 1909. 29. 40 Makkai 1993. 50. 41 Uo. 42 Makkai 1993. II. 51. 257
