Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
BÁLLÁ PÉTER: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája
A király a fősereg balszámyát vezette, míg a jobbszárnynak azt a parancsot adta, hogy fedezze hadmozdulatait, nehogy a megszállt litván területek felől oldalba támadják a cári erők. Útközben beérkeztek a késlekedő csapatok is: Jan Karol Chodkiewicz 900 lovasa és a német gyalogság.23 A csapatok elég lassan tudtak előrenyomulni, ugyanis a sok esőzéstől sártengerré változtak az utak, Polockot augusztus 14-re sikerült elérniük. A város a Dzwina jobb partján feküdt (a Dzwina-Polotta torkolatnál), ami elválasztotta egymástól a várost és a várat. A vár két részből állt: a fővárból (középső várnak nevezték), és a keletre fekvő, a középső várat híddal összekötött Puskás várból.24 A várfalak és a bástyák fából készültek. A vár őrsége 6 000 főből állt, és annyi utánpótlással rendelkezett, „hogy annyi még az egész keresztény világban sincs”.25 A sereg felállítása a következőképpen zajlott: a Dzwina mentén Zapolotta városával szemben a magyar egységek sorakoztak fel Békés Gáspár vezénylete alatt; a magyarok mellett a litvánok állomásoztak, a két Radziwitt (Mikolaj és Krzysztof, apa és fia) vezetésével. A Polotta felső folyásánál önkéntes egységek voltak, míg a főtábor a Polotta folyón túl egy mocsár közelében feküdt. Itt voltak az állami vezetők (pl. szenátorok) is elszállásolva.26 A Dzwina felső folyásánál a német zsoldosok helyezkedtek el. Nehezítette az ostrom sikerét, hogy a sok esőtől felduzzadt Polotta folyón lehetetlenség volt átkelni. Békés ugyan csináltatott egy pontonhidat, de azt a védők szétlőtték. Mivel a hadvezetés látta, hogy csak a vár felgyújtása segíthet, így nagy jutalmat ígértek annak a katonának, aki megpróbálkozik a gyújtással (ugyanis volt még egy híd, amit az ostrom elején Bornemissza János készitetett).27 De ez sem járt sikerrel, mivel a védők is elszántak voltak, ezt még a király is elismerte.28 A gyújtás egyébként azt jelentette, hogy hosszú dárdákat bekentek gyúlékony anyaggal, azokat meggyújtva a katonáknak adták, hogy felmásszanak a falakon és felgyújtsák a fát. Persze ez nem volt 23 Szádeczky 1888. 234. 24 Szádeczky 1888. 235. 25 Veress Endre: Báthory István kiadatlan politikai levelezései, é.n. Kézirat. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára. Ms. 421. 131. 26 Szádeczky 1888. 238. 27 Szádeczky 1888. 241. 28 Veress é.n. Ms. 421. 129. 254
